Megdől, ráhajlik vagy ráesik
Test vagy tárgy valamely irányba megdől, ráesik vagy ráhajlik valamire; átvitt értelemben hirtelen megváltozik az állapota.
Szócikk
1 jelentéscsoport · 2 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Test vagy tárgy valamely irányba megdől, ráesik vagy ráhajlik valamire; átvitt értelemben hirtelen megváltozik az állapota.
Test vagy tárgy valamely irányba megdől, ráesik vagy ráhajlik valamire; átvitt értelemben hirtelen megváltozik az állapota.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Test vagy tárgy valamely irányba megdől, ráesik vagy ráhajlik valamire; átvitt értelemben hirtelen megváltozik az állapota.
1 idézet · 1 forrás
Talán azt várta, hogy Bálint törökösen a lábához borul; talán azt hogy magyarosan kezet csókol, vagy legalább is, hogy felel valamit.
(Gárdonyi, 1909, ELTeC HU13387; I. KÖTET. > HARMADIK RÉSZ. A RAB OROSZLÁN. > VIII.; 4367. TEI-bekezdés)
Gárdonyi, G. (1909). Egri csillagok: Bornemissza Gergely élete [Magyar regényszöveg; fejezet- és bekezdéslokátorokkal].
A lábhoz borulás lefelé omló, meghajló testmozdulatot jelent; itt tiszteletadás lehetőségét idézi fel.
A virágcserép a széllökéstől az oldalára borult.
Szerkesztői példamondat
Saját, a használatot bemutató mondat.
A mondatban szereplő alak: borult
A hazatérő fiú örömében az édesanyja nyakába borult.
Szerkesztői példamondat
Saját, a használatot bemutató mondat.
A mondatban szereplő alak: borult
További címszavak