2 jelentéscsoport · 0 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
Rövid jelentés
A reneszánsz korának az antik nyelveket és műveltséget tanulmányozó, az ember képességeit és nevelését előtérbe állító szellemi irányzatához tartozó személy vagy alkotás.
Szófajfőnév és melléknév
1.
A reneszánsz klasszikus műveltség követője
A reneszánsz korának az antik nyelveket és műveltséget tanulmányozó, az ember képességeit és nevelését előtérbe állító szellemi irányzatához tartozó személy vagy alkotás.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
2.
Az emberi méltóságot középpontba állító
Az ember méltóságát, szabadságát és kibontakozását alapvető értéknek tekintő személy, illetve ilyen szemléletre vagy magatartásra jellemző.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
A reneszánsz műveltségeszmény, az emberközpontú szemlélet és a köznyelvi használat jelentései eltérnek.
A reneszánsz klasszikus műveltség követője
A reneszánsz korának az antik nyelveket és műveltséget tanulmányozó, az ember képességeit és nevelését előtérbe állító szellemi irányzatához tartozó személy vagy alkotás.
Szerkesztett példamondatok
A humanista régi latin kéziratok eltérő szövegváltozatait vetette össze.
A könyvtár humanista tudósok levelezését őrzi.
reneszánsz műveltségű tudós (közeli jelentés)
Személyre alkalmazható, de az irányzat minden alkotójának és jelzői használatának nem teljes megfelelője.
Használati megjegyzés: Történeti használat; a klasszikus műveltség és a szövegek vizsgálata meghatározó.
Az emberi méltóságot középpontba állító
Az ember méltóságát, szabadságát és kibontakozását alapvető értéknek tekintő személy, illetve ilyen szemléletre vagy magatartásra jellemző.
Szerkesztett példamondatok
A szerző humanista szemlélete a kiszolgáltatott szereplők ábrázolásában mutatkozott meg.
A vitában a humanisták az emberi méltóság védelmét emelték ki.
emberközpontú (közeli jelentés)
Jelzőként az emberi szempontok elsődlegességét emeli ki.