Szócikk
1 jelentéscsoport · 3 kapcsolódó név és kifejezés
Kant etikájának feltétlen erkölcsi parancsa, amely nem valamely külön cél elérésétől teszi függővé a kötelesség érvényét.
Kant etikájának feltétlen erkölcsi parancsa, amely nem valamely külön cél elérésétől teszi függővé a kötelesség érvényét.
Szerkesztői használati példa
1. jelentés
Kant etikájának feltétlen erkölcsi parancsa, amely nem valamely külön cél elérésétől teszi függővé a kötelesség érvényét.
1 használati példa
A kategorikus imperatívusz alapján azt vizsgálták, általános szabállyá tehető-e a választott cselekedet.
Szerkesztői példamondat
Saját, a használatot bemutató mondat.
Szóválasztás és jelentésárnyalat
A kategorikus imperatívusz Kant erkölcsfilozófiájának alapfogalma, feltétlen követelményként állítja a cselekvési elvek mérlegelését. Nem eseti haszon alapján dönt.
A hipotetikus imperatívusz feltételes céltól függ; a kategorikus imperatívusz nem kívánt eredményhez kötött kötelesség.
Saját szerkesztői példa: A kategorikus imperatívusz azt kérdezteti velünk, vállalhatnánk-e általános szabályként a saját cselekvésünk elvét.
DG Helyesírás szerkesztői név- és fogalomtári szócikk.
További címszavak
