Etikai értelemben vett akarati szabadság
Az akarat önmeghatározó képessége, amely szerint a személy nem pusztán külső okok vagy pillanatnyi késztetések szükségszerű eredményeként dönt.
Szócikk
1 jelentéscsoport · 3 kapcsolódó név és kifejezés
Az akarat önmeghatározó képessége, amely szerint a személy nem pusztán külső okok vagy pillanatnyi késztetések szükségszerű eredményeként dönt.
Az akarat önmeghatározó képessége, amely szerint a személy nem pusztán külső okok vagy pillanatnyi késztetések szükségszerű eredményeként dönt.
Jelentésháló
A kapcsolat az alább megnevezett jelentésre vonatkozik. A másik szó saját szövegkörnyezete és használati köre határozza meg, mikor illik a mondatba.
Nehéz szavak érthetően · Filozófia, társadalom, jog és gazdaság
Az önálló választás, az alternatív lehetőség és az erkölcsi felelősség kapcsolatát kell pontosan elhatárolni.
Az embernek tulajdonított képesség saját döntéseinek és cselekvéseinek olyan irányítására, amely megalapozhatja a személyes felelősségét.
Szerkesztett példamondatok
Használati megjegyzés: A különböző elméletek vitatják, hogy a szabadsághoz szükséges-e a másként választás lehetősége vagy az oksági meghatározottság hiánya.
A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Az akarat önmeghatározó képessége, amely szerint a személy nem pusztán külső okok vagy pillanatnyi késztetések szükségszerű eredményeként dönt.
1 idézet · 1 forrás
A gyakorlati ész felismeri, hogy az isteni parancsok összes kötelessége nem valami idegen akarat önkényes rendelkezése, hanem valamennyi a szabad akarat lényegi törvénye önmaga számára (KpV A 233. o.).
(Nyíri, é. n., 27. o.)
Nyíri, T. (é. n.). Alapvető etika [etikai jegyzet, PDF].
DG Helyesírás szerkesztői név- és fogalomtári szócikk.
További címszavak