DG Helyesírásmagyar szövegekhez
Menü

Szócikk

tónus jelentése és szinonimái

3 jelentéscsoport · 8 szinonima és rokon értelmű kifejezés

Rövid jelentés

Beszéd- vagy énekhangra jellemző egyéni hangszín.

Szófajfőnév
Használatválasztékos

Nehéz szavak érthetően · Nyelv, irodalom és művészet

Jelentés és szóhasználat: tónus

A szín, hangzás, közlésmód, lexikai hangmagasság, izomfeszülés és egyházi zene eltérő fogalmait is jelölheti.

Színárnyalat vagy színhatás

Egy szín sajátos árnyalata, világossága vagy telítettsége, illetve több szín együttes jellegzetes hatása.

Szerkesztett példamondatok

  • A festő melegebb tónust választott az előtérhez.
  • A régi fénykép barnás tónusa jól felismerhető.
színárnyalat (közeli jelentés)
Egyetlen szín változatáról szólva pontos megfelelő; a kép egészének hatását kevésbé fejezi ki.
színhatás (közeli jelentés)
A teljes felület vagy kép együttes benyomását emeli ki.

Használati megjegyzés: Festészeti és fényképészeti leírásban gyakori.

Hangszín

Hang vagy hangszer megszólalásának sajátos minősége, amely azonos hangmagasság és hangerő mellett is megkülönböztethetővé teszi.

Szerkesztett példamondatok

  • A cselló sötét tónusa betöltötte a termet.
  • A két énekes tónusát könnyű volt megkülönböztetni.
hangszín (szinonima)
A hangzás egyedi minőségének zenei és akusztikai megnevezése.

Használati megjegyzés: A hangszín nem azonos a hangmagassággal vagy a hangerővel.

Közlés hangneme

Beszéd vagy írás érzelmi és viszonyulásbeli jellege, amelyből például bizalmasság, fölény vagy távolságtartás érződik.

Szerkesztett példamondatok

  • A levél barátságos tónusa megnyugtatta a címzettet.
  • A szerkesztő tárgyilagosabb tónust kért a bevezetőhöz.
hangnem (szinonima)
Szóbeli és írott közlés érzelmi, társas jellegét egyaránt kifejezi.
hangvétel (szinonima)
Különösen írásmű vagy hosszabb megszólalás általános jellegéről szólva használható.

Használati megjegyzés: Átvitt értelemben egy társas helyzet vagy mű általános hangulatát is leírhatja.

Jelentést megkülönböztető hangmagasság

Bizonyos nyelvekben a szóhoz vagy szótaghoz tartozó hangmagasság, illetve dallammenet, amely szavak vagy nyelvtani alakok megkülönböztetésében vesz részt.

Szerkesztett példamondatok

  • A tanuló a kínai szó tónusát is megjelölte a füzetében.
  • Ebben a nyelvben a tónus megváltoztatása más jelentést eredményezhet.
jelentésmegkülönböztető hangmagasság (körülírás)
A nyelvészeti fogalom lényegi szerepét adja vissza, a nyelvenként eltérő dallamformák részletezése nélkül.

Használati megjegyzés: A lexikai tónus és a mondat hanglejtése kölcsönhatásba kerülhet; két külön szerveződési szintről van szó.

Izomzat alapfeszültsége

Az izomzat tartós feszültségi állapota, amely nyugalomban és testtartás közben is megmutatkozik, például a passzív mozgatással szembeni ellenállásban.

Szerkesztett példamondatok

  • A vizsgálat során az orvos az izmok tónusát is felmérte.
  • A leírás külön tárgyalja a nyugalmi tónust és az akaratlagos összehúzódást.
izomtónus (szinonima)
Az élettani jelentést egyértelműsíti a szó színre és hangra vonatkozó használatai mellett.
alapfeszültség (közeli jelentés)
Izmokról szólva közérthető megfelelő, más szakterületen eltérő fogalmat is jelölhet.

Használati megjegyzés: Élettani szakkifejezés. A nyugalmi és a testtartással kapcsolatos összetevőket a szakirodalom megkülönbözteti.

Egyházi hangnemi osztály

Az egyházi ének hagyományos hangnemi osztálya, amelyet jellegzetes hangviszonyok, dallamfordulatok és zárlatok határoznak meg.

Szerkesztett példamondatok

  • Az elemző a dallamot a nyolc hagyományos tónus egyikébe sorolta.
  • A fejezet a bizánci tónusok váltakozását mutatja be.
modus (közeli jelentés)
Egyházi zenében hangnemi osztályt nevezhet meg; a pontos rendszer és hagyomány megadásával helyettesíthető.
egyházi hangnem (körülírás)
A dallamrendszeri értelmet fejezi ki, a mai dúr–moll hangnemektől eltérő történeti értelemben.

Használati megjegyzés: Egyházzenei szakkifejezés. A bizánci és a nyugati hagyomány rendszereit külön kell értelmezni.

Recitáló dallamminta

Liturgikus szövegek, különösen zsoltárok énekelt megszólaltatásához használt, ismételhető dallamminta, amely recitáló szakaszokat és kötött fordulatokat kapcsol össze.

Szerkesztett példamondatok

  • Az énekes ugyanarra a tónusra alkalmazta a zsoltár egymást követő verseit.
  • A kántor előbb a tónus kezdő és záró fordulatát mutatta be.
recitáló dallamformula (körülírás)
Az ismételten alkalmazható dallami sémát írja le; nem általános hangszínt vagy előadásmódot jelöl.

Használati megjegyzés: A formula több szövegsorra is alkalmazható. A zsoltártónus egy ilyen liturgikus használat megnevezése.

Mivel könnyű összekeverni?

intonáció
A megnyilatkozás dallamának szerveződése; a lexikai tónus a szavak vagy szótagok megkülönböztetésében működik.
hangmagasság
Akusztikai-perceptuális tulajdonság; a tónus csak egyik jelentésében erre épülő nyelvi jelenség.
Hivatkozások a jelentésmagyarázathoz

A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.

Figyelj a szövegkörnyezetre. A felsorolt kifejezések jelentése közel állhat egymáshoz, de egy mondatban nem minden esetben cserélhetők fel változtatás nélkül.

További címszavak

Betűrendes böngészés