1 jelentéscsoport · 0 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
Rövid jelentés
Az emberi természetből, az értelemből vagy egyetemes erkölcsi rendből levezetett, az alkotott jog mércéjének tekintett elvek rendszere és az ezekre épülő jogfelfogás.
Szófajfőnév
1.
Az emberi természetből vagy egyetemes észből levezetett jogelvek
Az emberi természetből, az értelemből vagy egyetemes erkölcsi rendből levezetett, az alkotott jog mércéjének tekintett elvek rendszere és az ezekre épülő jogfelfogás.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
A kifejezés ember alkotta jogszabályoktól függetlennek tekintett mércére utal, több eltérő filozófiai alapozással.
Az emberi természetből vagy egyetemes észből levezetett jogelvek
Az emberi természetből, az értelemből vagy egyetemes erkölcsi rendből levezetett, az alkotott jog mércéjének tekintett elvek rendszere és az ezekre épülő jogfelfogás.
Szerkesztett példamondatok
Az előadás a természetjog és a tételes jog viszonyát tárgyalta.
A szerző a természetjogra hivatkozva bírálta az igazságtalannak tartott törvényt.
egyetemes erkölcsi alapú jogfelfogás (közeli jelentés)
A közös erkölcsi mércét hangsúlyozza, de nem sorolja fel valamennyi természetjogi elmélet sajátos alapját.
Használati megjegyzés: Jogfilozófiai gyűjtőfogalom; az egyes irányzatok az alapelvek eredetét és tartalmát eltérően értelmezik.
Mivel könnyű összekeverni?
tételes jog
Az adott jogrendben megalkotott vagy elismert jogi szabályok rendszere; a természetjog ezek értékelésének külső mércéjeként is felléphet.
Hivatkozások a jelentésmagyarázathoz
Stanford Encyclopedia of Philosophy – Natural Law Theories — A természetjogi felfogás kapcsolata az emberi értelemmel, az erkölcsi elvekkel és a tételes jog értékelésével; az eltérő elméleteket közös fogalmi magjuk alapján összegeztem.
A példamondatok szerkesztett nyelvi példák. A hivatkozások a jelentésekhez tartoznak; a mondatok nem forrásidézetek.
Szerkesztői szócikk.A magyar megfelelők és a rokon kifejezések használata közösségenként, helyzetenként és idővel változhat.
DG Helyesírás szerkesztői szó- és kifejezéstári szócikk.