Gyakran elírt szavak
Belőle, tőle, róla: hol marad rövid az l?
A belőle szóban két különálló l van: be-l-ő-l-e. A tőle és a róla egy-egy l-t tartalmaz. Egyik alakban sincs kettőzött ll, ezért a belőlle, tőlle és rólla hibás. A belőle és a tőle ő-je, a róla ó-ja hosszú.
A cikk tartalma
Hosszú magánhangzó mellett rövid l
A „Tőle kértem segítséget” mondatban a személyt a „tőle” nevezi meg. Az ő hosszú, az l rövid. A „Róla készült a fénykép” példában ugyanezt az l betűt találod, de előtte ó áll.
A „belőle” szóban az ő előtt és után is áll egy-egy l: be-l-ő-l-e. Ez összesen két l, de egyik helyen sincs ll. Például: „Két szelet maradt belőle.” A hosszú ő utáni l-t nem kettőzzük meg; ezért hibás a belőlle alak.
A végződés jelzi a személyt
„Rólam írtak.” „Rólad érdeklődött.” „Rólunk készült a kép.” A szóalakSzóalakEgy szó konkrét, leírt vagy kimondott formája. Például az egyenlőre az egyenlő toldalékolt alakja; az egyelőre más jelentésű szó.Részletes magyarázat → végének cseréje megváltoztatja, kire utalunk. A „rólam” és „rólunk” közötti különbséget ezért betűjavítás címén sem szabad eltüntetni.
Hasonlóan: „Tőlem kaptad” és „Tőlünk kaptad.” Az első egyetlen beszélőhöz, a második a beszélőt is magában foglaló csoporthoz kapcsolja az eredetet. Mindkét szóban egy l áll.
Kihez vezet vissza a névmás?
„Júlia megmutatta Anna fényképét. Róla beszélgettünk.” Ebben a saját példában nem teljesen világos, Júliáról vagy Annáról volt-e szó. A „róla” hibátlan betűzése nem dönti el a kérdést.
Ha Annára gondolsz, írd így: „Anna fényképét néztük, és Annáról beszélgettünk.” A név ismétlése itt hasznos lehet. A javítás végén két dolgot ellenőrizz: jó-e a szó betűzése, és egyértelmű-e, kit jelöl.