Forr, forrás, forró: két r a szócsaládban

Az rr a toldalék előtt is megmarad

A forr rövid o-ját két r követi. A forrásban az r-ek után hosszú á, a forróban hosszú ó áll. A forrás r-jét ezért nem rövidítjük meg attól, hogy a szó belsejében magánhangzók közé kerül. A forás és a foró alakot a hiányzó r pótlásával javítjuk.

A forrt múlt idejű alak szintén két r-t őriz: „A történetben már forrt a víz.” Az rr után egy t áll. Kiejtéskor a hosszú mássalhangzó rövidebbnek hallatszhat a t mellett, de ettől az írásban a tő két r-je megmarad.

Forró valami, de forr-e?

A forró jelző nagyon meleget fejezhet ki. Egy forró bögre vagy forró kő nem folyadék, így ezeknél a jelző eleve nem folyadék forrását állítja. Folyadéknál is különbség van a „forró víz” és a „forrásban levő víz” megfogalmazás között.

Az „A tea forró” mondatból ezért ne írj automatikusan „A tea forr” változatot. A második közlés konkrét folyamatot állítana. Helyesírási javításkor az r-ek száma és az ó ékezete ellenőrizhető úgy is, hogy a szerző eredeti megfigyelése megmarad.

A forrás jelentését a környezetből olvasd ki

• A történetben a víz csendesen forrt a fazékban.
• A forró csészét félretette.
• A forrás helyét egy tábla jelezte.
• A szerző megadta az adat forrását.

A forrás jelentheti azt, hogy valami forr, de természetes vízfakadást, illetve egy közlés eredetét is megnevezheti. Az „A fazékban levő víz forrását figyelte” és az „A hegyi forrást kereste” mondatban ugyanaz a betűsor eltérő dolgokra utal. A hosszú á és a két r egyik jelentésben sem változik.

Javítás egyetlen betű pótlásával

Szerkesztett hibás mondat: „A foró tea még gőzölgött.” Javítva: „A forró tea még gőzölgött.” Csak az r-t pótoltuk. A gőzölgésből és a forró jelzőből nem írtunk hozzá új állítást a folyadék pontos állapotáról.