Tanulás és szövegellenőrzés
GYIK szerkesztése: a válasz valóban a feltett kérdésre feleljen
A kérdés–válasz oldal akkor segít, ha a címben szereplő kérdésre rögtön választ ad. A válasz ne terelje át az olvasót egy általános bemutatkozásra, és ne hagyja ki a döntéshez szükséges feltételt.
A cikk tartalma
Egy kérdéshez egy fő probléma tartozzon
A „hogyan jelentkezhetek, mennyibe kerül és hol lesz?” három külön igényt egyesít. Külön kérdésekben könnyebb megtalálni a választ. A kérdés megfogalmazása az olvasó helyzetét tükrözze, ne egy belső ügyintézési kategóriát.
A rövid választ kövesse a pontosítás
Ha igen vagy nem a válasz, ezt közölheted először, majd megnevezheted a feltételt. A kivétel ne bújjon el a bekezdés végén, ha éppen az dönti el az olvasó esetét. Az általános tájékoztatás és az egyedi ügy vizsgálata külön feladat.
Saját szerkesztési példa
- Eltérő válasz: Hol lesz a műhely? – Sokéves tapasztalattal szervezzük programjainkat.
- Célzott válasz: Hol lesz a műhely? – A [könyvtár neve] földszinti termében, [teljes cím]. A főbejáraton belépve a jobb oldali, „Műhely” feliratú ajtót keresd.
A helyadatok szemléltető mintát alkotnak. A szögletes zárójelek helyére írd be a tényleges nevet és címet, az útbaigazítást pedig a helyszínen ellenőrizd.
A kérdés gyakoriságát ne találd ki
Új oldalon lehet hasznos kérdés–válasz gyűjteményt készíteni akkor is, ha még nincs mért kérdésgyakoriság. Ilyenkor a „kérdések és válaszok” megnevezés pontosabb lehet. A tartalmat a valós beérkező kérdések alapján később tovább lehet alakítani.
Feltételes válasznál rögtön nevezd meg a feltételt
Példa: „Be lehet kapcsolódni a program közben? – Az önálló gyakorlóblokkhoz igen; a bevezető bemutatóhoz a kezdésre érkezz.” A puszta „igen” túl tág lenne, mert a válasz a program két részét eltérően kezeli. A mintát csak ilyen felépítésű programnál használd; más eseményhez más feltétel tartozhat.