Különírás és egybeírás
Igazgatónő, tanárnő, doktornő: mikor írjuk egybe a nő utótagot?
Az igazgatónő, tanárnő és doktornő egybeírt foglalkozásmegnevezés. Az igazgató asszony és tanár úr viszont különírt megszólítás. A nő utótag és az udvariassági megszólítás eltérő szerkezet.
A cikk tartalma
Foglalkozás vagy megszólítás?
„Az igazgatónő megnyitotta a kiállítást.” Itt a nő utótag a foglalkozásnév része. Ugyanilyen felépítésű a tanárnő és a doktornő. A szó végére közvetlenül kapcsolódnak a toldalékok: igazgatónőnek, tanárnővel, doktornőt.
„Tisztelt Igazgató Asszony!” Ebben a megszólításban az asszony külön szó. Az egybeírás tehát nem attól függ, hogy egyetlen emberről beszélünk-e. A tanárnő és a tanár úr egyaránt egy személyt nevezhet meg, mégis eltérően írjuk őket.
Három használati helyzet
| Szerep | Példa |
|---|---|
| Elbeszélés | A tanárnő kiosztotta a lapokat. |
| Udvarias kérés | Igazgató asszony, megkaphatnám az időpontot? |
| Ragos alak | A doktornővel egyeztettem. |
A nagybetű nem változtatja meg a szóhatárt
Levél eleji megszólításban az udvariassági nagybetűhasználatnak helye lehet. Egy mondat belsejében azonban a köznévi foglalkozásnév általában kisbetűs. A doktornő szó ettől még mindkét helyzetben egybeírt marad.
Ha a címzett neve és beosztása ismert, az üzenetben a tényleges megszólítási szokáshoz igazodj. Nem minden szövegben szükséges a nemet megnevezni: „Az igazgató jóváhagyta a programot” önmagában is teljes közlés.