Számok, dátumok és időpontok
Másnap, harmadnap, harmadnapra: mihez képest számoljuk az időt?
A másnap egy korábban megnevezett napot követő nap. A harmadnap a kiinduló naphoz képest a harmadik napot jelöli. A másnapra és harmadnapra alakban a -ra végződés célt vagy elkészülési időt is kifejezhet.
A cikk tartalma
A történet időpontjából indulj ki
„Hétfőn megérkeztünk. Másnap bejártuk a várost.” Ebben a történetben a másnap keddet jelent, akkor is, ha pénteken olvasod. A holnap ezzel szemben rendszerint a beszéd időpontját követő napra utal. Egy történetbeli szereplő megszólalásában természetesen az ő beszédidejéhez igazodhat.
A „harmadnap visszatértünk” időhatározóban a kezdőnap az első nap. Hétfői érkezés után ez szerdai visszatérést jelent. A „három nappal később” másképpen számol: ugyanebből a hétfőből csütörtökhöz jutunk.
Három különböző közlés
| Mondat | Időbeli tartalom |
|---|---|
| Hétfőn kérte, másnap megkapta. | Kedden kapta meg. |
| Hétfőn kérte, harmadnap megkapta. | Szerdán kapta meg. |
| Hétfőn kérte, három nappal később megkapta. | Csütörtökön kapta meg. |
Mikor vagy mikorra?
„Másnap elkészült a rajz.” Ez a kész állapot bekövetkezését helyezi el. „Másnapra elkészült a rajz.” Ez azt emeli ki, hogy addigra már készen állt. A mondatok közel állhatnak egymáshoz, de egy vállalt határidőben érdemes a pontos dátumot és szükség esetén az órát megadni.
A másnapot és a harmadnapot egybeírjuk. A „más napot választunk” viszont másik napról szól; ebben az esetben a más önálló jelző. Egy átütemezésnél az „egy másik napot választunk” megfogalmazás segít elkerülni a félreolvasást.