Tárgyfelirat kiállításon: alkotó, cím és bizonytalan keltezés

A feliratot a látható tárgyhoz kösd

Saját, kitalált kiállítási példánkban egy festett fadoboz mellett szerepel a „Díszdoboz” megnevezés. A látogató ebből azonosítani tudja a tárgy típusát. A „Régi emlék” címke ehhez kevés támpontot ad, ha több különböző emléktárgy áll egymás mellett.

A tárgy neve után röviden megadhatod, mire érdemes figyelni: „A fedél belső oldalán tulajdonosnév olvasható.” Ez a látható részlethez kapcsolja a magyarázatot. A tárgyhoz nem igazolt történetet ne írj pusztán azért, mert jól hangzik.

Ismeretlen alkotó és ismeretlen cím

Az „Alkotó: ismeretlen” az alkotó személyéről szól. Ebből nem következik, hogy a műnek nincs ismert címe. Ugyanígy egy megnevezett alkotó művének címe is maradhat bizonytalan.

Ha egy nyilvántartásban a „Cím nélkül” szerepel a mű rögzített címeként, ezt őrizd meg. A szerkesztő által beírt „címe nem ismert” más adatot közöl. A két feliratot nem érdemes ellenőrzés nélkül egymásra cserélni.

Saját mintafelirat négy külön adattal

• Tárgy megnevezése: festett fadoboz.
• Készítő: ismeretlen.
• Készítés ideje: feltehetően a 20. század első fele.
• Megfigyelhető részlet: a fedél belsejében egy kézzel írt név áll.

A rövid felirat is őrizze a bizonytalanságot

A „feltehetően a 20. század első fele” nem alakítható át önkényesen „1930”-ra. A konkrét év nagyobb pontosságot állítana, mint amennyi az adatban szerepel. Ugyanez igaz a körülbelül és a kérdéses hozzárendelés rövidítésére.

A címke és a bővebb ismertető ugyanazokat az alapadatokat közölje. Ha a hosszabb szöveg szerint a készítő személye vitatott, a rövid cédula se nevezze biztosnak. A bemutatott cédula szerkesztési példa; tényleges múzeumi tárgynál a nyilvántartás és a szakmai leírás az adatforrás.