Számok, dátumok és időpontok
Nulla, nincs adat, nem értelmezhető: három különböző táblázatcella
A nulla ismert érték lehet; a nincs adat hiányzó információt jelez. A nem értelmezhető pedig azt is közölheti, hogy az adott mutató az adott sorra nem alkalmazható. Ezeket ne cseréld fel a táblázat szépítése miatt.
A cikk tartalma
A nulla valódi állítás
„Kedden 0 jelentkezés érkezett” azt mondja, hogy a vizsgált időszakban nem érkezett jelentkezés. „Kedd: nincs adat” nem közli ugyanezt: lehet, hogy az adatgyűjtés maradt el. Ha a hiányt nullával töltöd ki, a heti összeg és az átlag is megváltozhat. Az üres cellát ezért nem szabad automatikusan nullának olvasni.
A jelmagyarázat legyen a táblázat közelében
Ha gondolatjelet vagy más jelet használsz, magyarázd meg, mit jelent. Ne ugyanaz a jel jelölje az ismeretlent, a nem alkalmazhatót és a valódi nullát. Egy rövid felirat gyakran egyértelműbb a külön kódnál. A megoldást az egész táblázatban következetesen használd.
Az összefoglaló mondat is őrizze meg a hiányt
Ha hét napból csak öt napról van adat, ne írd, hogy „a teljes heti eredmény”. Pontosabb: „Az öt ismert nap összesen 28 jelentkezést ad; két nap adata hiányzik.” A mondat így nem rejti el a korlátot. A hiányzó adat nem nyelvi hiba, de a félrevezető megnevezése azzá teheti a tájékoztatást.