Remél valamit vagy reménykedik valamiben?

A kívánt esemény kétféle szerkezetben

„Gyors választ remélünk.” A gyors választ tárgy, a remélünk pedig ehhez kapcsolódik. „Gyors válaszban reménykedünk.” Ebben a mondatban a válaszban határozói bővítmény. Az ige cseréjekor tehát a névszó ragja is változik.

A reménykedik gyakran a remény fenntartását, a valamiben való bizakodást emeli ki. A két megfogalmazásból azonban ne számolj időtartamot: egyik sem mondja meg, hány napja várnak válaszra. A kitartó vagy régóta szóval külön is jelezheted ezt, ha valóban ismert körülmény.

A névmás is követi az igét

• Azt reméljük, hogy lesz még szabad hely.
• Abban reménykedünk, hogy lesz még szabad hely.
• Kedvező fordulatot reméltünk.
• Kedvező fordulatban reménykedtünk.

A visszautaló szerkezetet ugyanúgy át kell alakítani. Azt remélem, abban reménykedem: a névmás alakja az ige kapcsolatát mutatja.

A remélem nem feltétlenül jövő időre utal

„Remélem, rendben hazaértél.” A beszélő olyan eseményre utal, amely már megtörténhetett, de a kimenetelében még bizonytalan. „Remélem, jól vagy.” Ez a jelen állapotra vonatkozik. Az időviszonyt a teljes közlésből állapítsd meg, ne csak a remél igéből.

Ezekben a mondatokban a remélem a beszélő bizonytalanságát vagy udvarias érdeklődését is érzékeltetheti. A „Remélem, megérkezett a csomag” rövidítése „Megérkezett a csomag” alakra eltünteti ezt a bizonytalanságot.

Az eredményt külön ellenőrizd

Egy program szervezője írhatja: „Reméljük, hogy minden jelentkező el tud jönni.” Ebből az olvasó nem tudja meg a visszaigazolt résztvevők számát. Ha a feladat a részvételt visszaigazolók összesítése, a tényleges visszajelzéseket kell számba venni.

Nyelvi átnézéskor két kérdést válassz külön: helyes-e a rag, és megmaradt-e a közlés bizonyossága? A reménykedünk a válaszban alak szerkezetileg megfelelő. A választ megkaptuk állítást viszont csak a valóban megérkezett válasz támasztja alá.