Sokatmondón vagy sokatmondóan? Két határozói alak

Mit jelent itt a sokatmondó?

A sokatmondó pillantás, mosoly vagy csend a helyzetből érthető, a puszta megnyilvánuláson túlmutató jelentést közvetít. A szó azt jelezheti, hogy az olvasó vagy a szereplő valamilyen következtetést vonhat le belőle. A konkrét üzenetet azonban a történetnek kell megmutatnia.

A sokatmondón elmosolyodott és a sokatmondóan elmosolyodott a mosolygás módját jellemzi. A rövidebb forma végén az ó hosszú marad. A hosszabb alakban külön ó és a követi egymást: sokatmondóan. A két alak közti eltérés önmagában nem alapoz meg két eltérő történetbeli szándékot.

Sokat mond vagy sokatmondó?

• A hallgatás sokat mondott a hangulatáról.
• A hallgatása sokatmondó volt.
• Bence sokatmondón az üres székre nézett.
• Bence sokatmondóan az üres székre nézett.

A sokat mond szabad szókapcsolat különírt: Ez az adat sokat mond a változásról. A sokatmondó szótári melléknév egybeírt, határozói változatai is egy szót alkotnak. A beszélő éppen választott szerkezete dönti el, melyik írásmódra van szükség.

Az ellenőrzéshez keresd meg az állítmányt. Ha a mond a mondat ragozott igéje, és a sokat a hozzá kapcsolódó mennyiséget fejezi ki, különírt kapcsolatot látsz. Ha a sokatmondó egy megnyilvánulást minősít, a szótári melléknévvel van dolgod.

Mikor kell pontosabb leírás?

Elbeszélésben a sokatmondóan hasznos lehet, ha a környezetből világos, mire utal a gesztus. Ha viszont az olvasó még semmit sem tud a helyzetről, a jelző túl sok értelmezést hagyhat rá. Ilyenkor megmutathatod, mit látott a szereplő, vagy mire reagált a mosollyal.

Átnézéskor tehát két kérdést válassz külön: megfelelő-e a szóalak, és érthető-e a közölt jelentés? Az elfogadott változatot pusztán személyes szokás alapján nem szükséges hibának jelölni. Egyetlen szövegen belül mégis hasznos lehet egységes alakot választani, ha a váltogatásnak nincs stilisztikai célja.