Gyakran elírt szavak
Strucccsont: miért írunk három c-t egymás mellé?
A strucccsont helyes alak: a strucc szóvégi cc-je után a csont cs betűje következik. A három egymás melletti c írásjegy itt nem három azonos mássalhangzó-betűt jelöl, ezért ezen az alapon nem kell kötőjel.
A cikk tartalma
Hol van az összetételi határ?
- strucc + csont → strucccsont
- A bemutatón egy strucccsontot is megvizsgáltak.
Az előtag strucc, az utótag csont. A két szó találkozásakor mindkét elem írásképét megőrizzük. A csont elején a cs kétjegyű magyar betű, amelynek első jegye történetesen c.
A szó közepén látható ccc karakterlánc tehát a cc és a cs részeire tagolódik. A felismeréshez a szóhatárt kell megkeresni, nem pusztán az egyező karaktereket megszámolni.
Miért más a sakk-kör?
A sakk végén hosszú k áll, a kör elején pedig újabb k. Itt valóban három azonos mássalhangzó-betű találkozna az összetételi határon. Ezt kötőjellel oldjuk fel: sakk-kör.
A strucccsontban a hosszú c után cs következik. A c és a cs két külön magyar betű. Ezért a sakk-kör mintáját nem lehet automatikusan rá alkalmazni.
Nem rövidítjük le a strucc végét
A „struccsont” írásmód egy c-t elhagyna a szó összetételi felépítéséhez képest. A hosszú c nem tűnik el attól, hogy az utótag másik kétjegyű betűvel kezdődik.
Hasonló ellenőrzési szempont segít más szokatlan betűtalálkozásoknál is: jelöljük ki a két alkotó szót, majd nézzük meg, mely magyar betűk érnek össze.
Toldalékkal és sorvégi elválasztáskor
- Folyó szövegben: strucccsont.
- Sorvégi elválasztásként: strucc-csont.
- Ragos alakok: strucccsontot, strucccsonttal.
A strucccsontot és a strucccsonttal alakban az alapszó mindhárom egymás melletti c írásjegyét megtartjuk. A strucccsonttal végén a -val rag v-je a csont utolsó t-jéhez hasonul; ezért a tt a szó végén jelenik meg.
Sorvégi elválasztáskor az összetételi határ is használható: strucc-csont. Ez alkalmi elválasztásjel. A sor belsejében írt alapalak továbbra is strucccsont, állandó kötőjel nélkül.