Súrlódik és súrlódás: hosszú ú és ó

Az ú és az ó külön-külön ellenőrizendő

A súrlódik elején az ú hosszú, a d előtt pedig hosszú ó áll. A szó végén az ik i-je rövid. A toldalékolt súrlódott alakban ugyanígy ú és ó marad, majd rövid o következik a múlt idő jelölése előtt.

A súrlódás, súrlódó és súrlódnak szótőrésze is súrlód-. Egy egységesen ékezet nélküli keresőkifejezésből ezért több helyen kell helyreállítani a hosszúságot. Az egyes szavakban a végződés magánhangzója külön döntés.

Mi ér hozzá mihez?

• A doboz oldala a polc széléhez súrlódott.
• Az egymáshoz súrlódó lapokat szétválasztottuk.
• A leírás a két felület közötti súrlódást említi.
• A mozgó alkatrész valamihez súrlódik a burkolat mögött.

A súrlódik mozgás közbeni érintkezést fejezhet ki. A mondatban a mozgó vagy hozzáérő tárgyat és a másik felületet is megnevezhetjük: „Az ág az ablakhoz súrlódik.” A súrlódik valamihez kapcsolat -hoz, -hez, -höz raggal adja meg az érintett felületet.

Az átvitt használatban is ugyanazok az ékezetek

A súrlódás nézeteltérésre, kisebb összeütközésre is utalhat. „A feladatmegosztás miatt súrlódás alakult ki a két csoport között.” Itt a csoportok kapcsolatáról szólunk, ezért a fizikai felületet jelölő értelmezés nem megfelelő.

A közlés pontosításához érdemes elmondani, miben volt nézeteltérés. A „súrlódás volt köztük” általánosabb, mint az, hogy „nem értettek egyet az időbeosztásban”. A második változat csak akkor használható, ha valóban ezt tudjuk a helyzetről.

Javítás egy megfigyelési jegyzetben

Szerkesztett hibás mondat: „A surlódó rész mellett újabb súrlodas nyoma látszott.” Javítva: „A súrlódó rész mellett újabb súrlódás nyoma látszott.” Az első alakban az ú, a másodikban az ó és az á hiányzott.

A megfigyelésből önmagában még nem derül ki a jelenség oka. A mondat nyelvi javítása után a pontos helyet, az érintett tárgyakat és a ténylegesen látott nyomot ellenőrizd. Így a helyes szóalakhoz ellenőrizhető tartalom kapcsolódik; az okot csak ismert adat alapján egészítsd ki.