Suttog, suttogj, suttogás: két t a szócsaládban

A szó közepén és végén más okból lehet két t

A suttog belsejében a tt a szótő része. A suttogott alak végén újabb tt jelöli a múlt időt. Így a suttogott szóban két külön helyen találkozol t-kettőzéssel, és mindkettőt meg kell őrizni.

A suttogás és suttogó más végződést kap, ezért ott csak a tő belsejében áll két t. A sutog elírást ne vidd tovább a sutogás vagy sutogó alakba. Először a suttog alapot állítsd helyre, és utána olvasd végig a végződést.

A felszólítás végén gj szerepel

A suttogj a suttog igéből képzett kérés vagy felszólítás. A g után j áll, tehát az ige végi g-t nem hagyjuk el. A „Suttogj, mert a teremben még felvétel készül” mondatban a kérés módját indoklás követi.

A „Suttogd el a nevet” másik felszólító alak: itt egy meghatározott nevet kell elmondani. A rövid suttogd végén gd található. A suttogj és suttogd alak közül a teljes mondat alapján válassz.

A kimondott szöveg és a téma eltérő bővítmény

• A teremben csak halk suttogás hallatszott.
• A színész az utolsó mondatot suttogta.
• A gyerekek a meglepetésről suttogtak.
• A rendező arra kért, hogy suttogj egy kicsit halkabban.

A suttog valamit kapcsolat a kimondott tartalmat is megadhatja: „A fiú egy nevet suttogott.” A suttog valamiről a beszéd témáját nevezi meg: „A két szereplő a tervről suttogott.” A tervről ragos alak tehát más szerepet tölt be, mint az egy nevet tárgy.

A halk beszédből ne találj ki szándékot

A suttog jelenthet egyszerűen halk beszédet, és kapcsolódhat bizalmas közléshez is. Az „A folyosón suttogtak” megfigyelésből önmagában nem derül ki, hogy titkot akartak-e elrejteni. A szándékhoz további szöveg vagy ismert körülmény szükséges.

Szerkesztett hibás mondat: „A színész sutogot, majd a rendező arra kért, hogy suttod el még egyszer.” Javítva: „A színész suttogott, majd a rendező arra kért, hogy suttogd el még egyszer.” A tő tt-jét, a múlt idő tt-jét és a gd kapcsolatot külön-külön kellett helyreállítani.