Számolja a résztvevőket vagy számol a résztvevőkkel?

Darabszámot keresel, vagy körülményt veszel figyelembe?

A tárgyas mondatban megnevezhetjük, mit veszünk sorra: „Számolom a székeket”, „Számoljuk a leadott lapokat”. Az eredmény ilyenkor egy mennyiség lehet. A „Számolunk a késéssel” viszont azt közli, hogy a tervezésben számításba vesszük a késés lehetőségét. Ebből nem következik, hogy a késés biztosan meg is történik.

Egy rendezvény szervezésekor a két művelet különösen könnyen keveredhet. Megszámolhatod a jelentkezőket, majd számolhatsz azzal is, hogy valaki később érkezik. Az első az ismert adat megállapítása, a második egy körülmény figyelembevétele. Mindkettő indokolt, de más választ ad a szervező kérdésére.

Azonos rag, eltérő jelentés

„Törtekkel számolunk” számtani műveletet jelöl. „Váratlan kiadással számolunk” tervezési feltevést fejez ki. A -val, -vel rag mindkettőben megjelenik, ezért pusztán a szóvég alapján nem lehet eldönteni az értelmezést. Az igéhez kapcsolódó főnév és az egész szöveg együtt irányít.

A „Számolunk veled” üzenet lehet barátságos részvételi várakozás. A „Majd számolunk veled” fenyegető hangulatú szövegben egészen másként hathat. Ha egyszerű meghívást küldesz, a pontosabb „Számítunk a részvételedre” vagy „Helyet foglalunk neked” elkerülheti ezt a mellékjelentést.

Négy önálló szöveghelyzet

• A pénztáros megszámolja a jegyeket.
• A szervező a később érkezőkkel is számol.
• A feladatban tizedes törtekkel számolunk.
• A műhelyben hosszabb száradási idővel számolnak.

A becslést ne változtasd tényadattá

Saját tervezet: „Negyven résztvevővel számolunk, ezért negyvenen jelentkeztek.” Az első állítás tervszámot is jelenthet, a második tényleges jelentkezési adatot állít. A kettő összekapcsolása csak akkor pontos, ha a nyilvántartás valóban ezt igazolja. Jobb: „Jelenleg harmincketten jelentkeztek; a terem előkészítésénél negyven fővel számolunk.” A számok szemléltető példák.

A „Számolom a perceket” várakozást kifejező, átvitt használat is lehet, így nem feltétlenül tényleges számolást jelent. A szóhasználat megítéléséhez ezért mindig kérdezd meg, milyen tevékenységet állít a mondat. Ha a közlés alapján erőforrást osztanak be vagy időpontot egyeztetnek, nevezd meg külön az ismert mennyiséget, a feltételezést és a tartalékot. Így az olvasó a mondatból is látja, mire alapozhat.