Vesszők és érthető mondatok
Szeretek kenyeret enni: melyik szó a tárgy?
Az iskolai mondatrészi elemzésben a Szeretek kenyeret enni mondat állítmánya a szeretek. Az enni főnévi igenév a szeretek tárgya; a kenyeret az enni saját tárgyi bővítménye. Az alany az odaértett én. A két tárgy egymásnak alárendelt kapcsolatban áll.
A cikk tartalma
Előbb az állítmányt keresd meg
A szeretek ragozott ige: megmutatja, hogy a beszélő egyes szám első személyben közöl valamit magáról. Ez az ige a mondat állítmánya. Az én személyes névmást odaérthetjük, de a magyar mondatban nem kell külön kiírni.
Az, hogy a szeretek alak végződéséből felismered a személyt, nem teszi a szót alannyá. Az alany és az állítmány két külön mondatrészi szerep: az én jelöli a beszélőt, a szeretek állít valamit róla.
Két külön szóról kérdezz
| Alaptag | Kérdés | Bővítmény és szerep |
|---|---|---|
| szeretek | Mit szeretek? | enni – tárgy |
| enni | Mit enni? | kenyeret – tárgy |
Mit szeretek? Enni. Ebből a kérdésből az derül ki, hogy az enni a szeretek bővítménye, tárgyi szerepben. Mit enni? Kenyeret. Itt már az igenévből kérdezel tovább; a kenyeret hozzá kapcsolódik.
A két tárgy tehát eltérő alaptaghoz tartozik. A kenyér az evés tárgya, az evéssel megnevezett tevékenység pedig a szeretés tartalma. Ezért félrevezető volna a két szót úgy felsorolni, mintha egyszerűen két egyenrangú tárgya lenne ugyanannak az igének.
A főnévi igenéven nincs tárgyrag
A kenyeret -t végződése láthatóan jelöli a tárgyat. Az enni főnévi igenév ezen a helyen tárgyrag nélkül tölti be ugyanazt a mondatrészi szerepet. Emiatt a tárgykeresés nem szűkíthető a t-re végződő szavak megjelölésére.
A szófaj és a mondatrész fogalmát is különítsd el. Az enni szófaja főnévi igenév; ebben a mondatban a szerepe tárgy. A főnévi igenév más mondatban más szerepet kaphat, ezért a -ni végződésből önmagában nem állapítható meg az elemzése.
Ellenőrizd új példán
Próbáld ki a „Szeretek levelet írni” mondattal. Mit szeretek? Írni. Mit írni? Levelet. Az állítmány ismét a szeretek, a két tárgyi kapcsolat pedig egymásra épül.
Ha egy feladat a többszörös tárgy megnevezést használja erre a szerkezetre, a rajzodon vagy a magyarázatodban akkor is tüntesd fel a kapcsolatok irányát. Az összetett tárgy külön terminus; a több egymáshoz kapcsolódó szóból álló bővítményt nem szabad pusztán a hossza miatt így elnevezni. A feladatban használt tankönyvi jelöléshez az elemzési kapcsolatot igazítsd.