Tanulás és szövegellenőrzés
Szöveges feladatok fogalmazása: mit kérdezünk, és miből számolunk?
Egy szöveges feladatban legyen egyértelmű, mire vonatkozik minden szám, mit jelöl az egység, és melyik ismeretlenre kérdezünk. A matematikailag megoldható példa is félreérthető, ha a nyelvi kapcsolat hiányos.
A cikk tartalma
A darabszám és az egységár elkülönítése
Három füzet 600 forintba kerül: ez azt jelenti, hogy a három együtt kerül ennyibe. Három füzetet veszünk, darabját 600 forintért: itt az összeg mindegyik darabra vonatkozik. A két mondatban ugyanaz a két szám szerepel, mégis más számítást indokol.
Az első változatból az egy darabra jutó ár 200 forint, ha azonos árú füzetekről beszélünk. A második összesen 1800 forintot jelent. A feladatban az azonos egységár feltételét is tedd világossá, ha a megoldás erre épül.
Mi változik, mi marad?
A Kétszer több lapot kapott megfogalmazás helyett pontosabb lehet: Kétszer annyi lapot kapott. Az utóbbi egyértelműen kétszerezést jelöl. A több szóval alkotott viszonyításoknál különösen hasznos a konkrét alapszám megadása.
Saját feladat: Az első csomagban 12 lap van. A másodikban kétszer annyi. Hány lap van a második csomagban? A válasz 24. Ha azt kérdezed, összesen hány lap van, már 36 a megfelelő eredmény. A kérdés utolsó mondata tehát a megoldás része.
A feladatot oldd meg az olvasó szövegéből
Ne a fejben ismert szándék alapján ellenőrizd a megoldhatóságot. Csak azokat az adatokat használd, amelyek valóban le vannak írva. Ha két különböző, észszerű értelmezéshez két eredmény tartozik, a szöveget pontosítani kell.
A végső ellenőrzésben húzd alá a mennyiségeket, az egységeket és a kérdezett mennyiséget. Az egymáshoz tartozó elemek álljanak közel. A fölösleges történeti részlet elhagyható, de a feltételt, a viszonyítást és a kérdés tárgyát őrizd meg.