Gyakran elírt szavak
Visszhang: rövid i, hosszú sz és h
A visszhang rövid i-vel, ssz betűkapcsolattal és h-val helyes. A visszhangzik és visszhangos alak megőrzi ezt a betűsort. A viszhang és a vízhang hibás, ha a visszaverődő hangot vagy egy esemény fogadtatását akarod megnevezni.
A cikk tartalma
Az ssz és a h egymás mellett marad
A „visszhang” szó elején rövid i áll. Utána hosszú sz következik, amelynek írása ssz, majd a h. A „viszhang” alakból egy s hiányzik. A „vízhang” más betűsor, nem a keresett szó helyes írása.
„A kiáltás visszhangzik.” „Visszhangos a terem.” A képzett alakokban a visszhang- rész változatlan. A szó hosszabbodása nem indokolja az ssz egyszerűsítését vagy a h elhagyását.
Valós hang vagy egy közlés fogadtatása?
„A folyosón visszhangzott a kopogás.” Ebben a saját példában hangjelenségről van szó. „A bejelentésnek nagy visszhangja volt.” Itt a mondat a bejelentésre érkező reakciókat nevezi meg átvitt értelemben.
A második mondat nem bizonyítja, hogy a fogadtatás kedvező volt. A „nagy visszhang” jelenthet sokféle, akár eltérő véleményt is. Ha az értékelés iránya számít, azt külön, valós adatok alapján írd le.
A visszhanggal toldalékos alak
„Visszhanggal számoltunk a helyiségben.” A -val rag a szóvégi g-hez hasonul, ezért gg áll a „visszhanggal” alakban. A szó eleji ssz ettől függetlenül megmarad.
Szerkesztési próba: ha egy beszámolóban csak három hozzászólás ismert, ne alakítsd át ezt „óriási visszhang” állítássá. A szót helyesen kell leírni, a jelzőt pedig a ténylegesen rendelkezésre álló információhoz igazítani.