Régészeti szakkifejezések

archeobotanika A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „archeobotanika” szakkifejezés jelentése: Régészeti növénymaradványokat és az ember–növény kapcsolat múltbeli változásait vizsgáló tudományág. Példa a használatraEzért az archeobotanika az őskori életmód megismerésének egyik fontos eszköze, a római korig az agrártörténet egyetlen forrása. archeomágneses keltezés A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „archeomágneses keltezés” szakkifejezés jelentése: Kiégetett agyag megőrzött mágnesezettségének és a földi mágneses tér időbeli változásának összevetésén alapuló kormeghatározás. Példa a használatraArcheomágneses keltezés olyan területen végezhető, amelyre vonatkozóan a szekuláris variáció kellő pontossággal és részletességgel ismert. archeometria A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „archeometria” szakkifejezés jelentése: Régészeti leletek és anyagok természettudományos módszerekkel végzett vizsgálata. Példa a használatraAz elsőként felmerülő kérdés az, hogy miért szükséges vagy legalább is hasznos a régészeti kerámia természettudományos (archeometriai) vizsgálata. archeozoológia A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „archeozoológia” szakkifejezés jelentése: Régészeti állatcsontok és más állati maradványok meghatározásával, elemzésével és emberi összefüggéseik értelmezésével foglalkozó tudományág. Példa a használatraA nem megfelelő kormeghatározás ugyanis erősen torzítja az archeozoológiai értékelés eredményeit. árnyékjel A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „árnyékjel” szakkifejezés jelentése: A felszín csekély domborzati eltérésének ferde megvilágításban kirajzolódó árnyéka, amely régészeti jelenséget jelezhet. Példa a használatraA régészeti légi fotózásnál többféle „jel” is utalhat egy-egy lelőhely létére: ezek közül legfontosabbak a talajjelek, növényjelek, árnyékjelek, hó. búvárrégészet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „búvárrégészet” szakkifejezés jelentése: A víz alatti régészet búvártechnikát alkalmazó szakmai megnevezése. Példa a használatraEzért a víz alatti régészet (más néven búvárrégészet) speciális ismereteket igényel. csiszolt kőeszköz A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „csiszolt kőeszköz” szakkifejezés jelentése: Felületének csiszolásával kialakított vagy simított kőeszköz. Példa a használatraA kőeszközöket megmunkálásuk módja szerint három nagy csoportba oszthatjuk: pattintott, csiszolt kőeszközök és egyéb szerszámkövek. csontvázas sír A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „csontvázas sír” szakkifejezés jelentése: Olyan sír, amelyben az elhunyt el nem hamvasztott csontváza vagy annak maradványa található. Példa a használatraA hamvasztásos temetkezések gyakran csontvázas sírok között jelentkeznek, így felismerésük biztosabb. dendrokronológia A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „dendrokronológia” szakkifejezés jelentése: Famaradványok évgyűrűsorozatának összehasonlításával végzett kormeghatározás. Példa a használatraEzenfelül a közeljövőben jelenik meg egy önálló dendrokronológia tankönyv is,3 így összefoglalónkban a gyakorlati kérdésekre és a várható/remélhető eredményekre összpontosítunk. elkülönítés Valaki vagy valami elválasztása a környezetétől, illetve más személyektől vagy dolgoktól. Példa a használatraEzért nagyon fontos a bizonyosan egy periódushoz tartozó jelenségek pontos elkülönítése, valamint a szuperpozícióban lévők relatív kronológiai helyzetének megállapítása. elsődleges leletfeldolgozás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „elsődleges leletfeldolgozás” szakkifejezés jelentése: A régészeti leletanyag és terepi dokumentáció rendezése, nyilvántartása és összekapcsolása a tudományos feldolgozás előkészítésére. Példa a használatraMásképp fogalmazva, az elsődleges leletfeldolgozás a régészeti leletanyag3 és a terepi dokumentáció (lehetőleg adatbázisba történő) rendezését, nyilvántartását, egymáshoz kapcsolását jelenti. éremkép A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „éremkép” szakkifejezés jelentése: Az érme kibocsátóját, értékét vagy üzenetét közvetítő kép, felirat és jel együttese. Példa a használatraMivel ezeken természetesen nem volt feltűntetve a PRÓBAVERET felirat, azokat tartjuk annak, amelyek éremképe eltér az ismert darabokétól, vagy más fémből készültek, mint a forgalmi címletek, pl. ezüstdenár arany leverete. éremlelet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „éremlelet” szakkifejezés jelentése: Régészeti vagy véletlen előkerülésű érme, illetve több érme összefüggő leletegyüttese. Példa a használatraAnélkül, hogy abszolutizálnánk az éremleletekben rejlő lehetőségeket, szerepük a pénztörténet és általában a gazdaságtörténet tekintetében igen jelentős. éremtan A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „éremtan” szakkifejezés jelentése: Az érmék leírásával, rendszerezésével és történeti értelmezésével foglalkozó tudományág. Példa a használatraA numizmatika, éremtan, mint nevéből is következik (lat. nummus, gr. nomisma) az éremmel foglalkozó tudományág. extenzív terepbejárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „extenzív terepbejárás” szakkifejezés jelentése: Nagyobb terület lehetséges régészeti lelőhelyeinek felkutatására irányuló terepbejárás. Példa a használatraAz extenzív terepbejárás esetében a vizsgálandó terület valamilyen szempontból való teljessége (pl. közigazgatási terület), az intenzív esetében pedig a multidiszciplináris módszerek kiterjedt használata lehet ennek ismérve. falfestménylelet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „falfestménylelet” szakkifejezés jelentése: Régészeti feltáráson előkerült festett vakolat vagy falfestménytöredék. Példa a használatraAz esetek többségében alkalmazható módszertani leírás közreadásával szeretnénk elősegíteni a falfestményleletek szakszerű kibontását, kiemelését, mindezek megfelelő dokumentálását és állagmegóvó csomagolását. felszíni leletgyűjtés A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „felszíni leletgyűjtés” szakkifejezés jelentése: A talajfelszínen megfigyelhető régészeti leletek módszeres összegyűjtése és helyük dokumentálása. Példa a használatraA felszíni leletgyűjtés módszerei és szerepe a régészeti kutatásban. festett vakolat A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „festett vakolat” szakkifejezés jelentése: Falat borító, kötőanyagból és adalékból készült, festékréteggel díszített vakolat. Példa a használatraA Magyarországon folyó régészeti ásatásokon előkerülő, mész kötőanyagú festett vakolatok feltárásánál, kiemelésénél és állagmegóvásánál javasolt módszereket, eljárásokat és anyagokat foglaljuk össze az alábbiakban. fitolit A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „fitolit” szakkifejezés jelentése: Növényi szövetekben képződő, a növény lebomlása után is fennmaradható mikroszkopikus opálszemcse. Példa a használatraA nemzetközi fitolit nómenklatúra segítségével az egyes növényi opálszemcséket legfeljebb három jelzővel, illetve azok kombinációival kell/lehet megnevezni. fitolitelemzés A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „fitolitelemzés” szakkifejezés jelentése: Növényi eredetű szervetlen mikromaradványok vizsgálata múltbeli környezet, növényhasználat és gazdálkodás kutatására. Példa a használatraRészben ennek felismerése irányította a régészek figyelmét az ún. fitolitelemzés világa felé. földrajzi információs rendszer A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „földrajzi információs rendszer” szakkifejezés jelentése: Térbeli és leíró adatokat összekapcsoló, elemző és megjelenítő számítógépes információs rendszer. Példa a használatraA térinformatika, más néven földrajzi információs rendszer olyan számítógépes rendszer, melyet helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. földvár A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „földvár” szakkifejezés jelentése: Földből, fából és esetenként kőből kialakított sáncokkal védett erődített hely vagy település. Példa a használatraA törvény meghatározása szerint „a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.” geofizikai mérés A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „geofizikai mérés” szakkifejezés jelentése: Felszín alatti objektumok fizikai tulajdonságkülönbségeinek roncsolásmentes műszeres kimutatása. Példa a használatraMeg kell említeni, hogy a geofizikai mérést helyszíni szemle, terepbejárás, leletgyűjtés kell, hogy megelőzze, valamint sokat segíthet a légi fotók tanulmányozása, valamint a hozzáférhető űrfelvételek. GIS A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „GIS” szakkifejezés jelentése: A földrajzi információs rendszer angol nevéből képzett nemzetközi rövidítés. Példa a használatraA GIS egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat – alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. gömb alakú Minden irányban domborodó, megközelítőleg gömb formájú tárgy vagy testrész jelzője. Példa a használatraNagyon hasonlítanak a tojásmaradványokra, de azoknál kisebbek, általában gömb alakúak, és a felszínük inkább érdes. halomsír A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „halomsír” szakkifejezés jelentése: Temetkezés fölé emelt, a környezetéből kiemelkedő mesterséges földhalom. Példa a használatraAz azóta eltelt több mint fél évszázad alatt azonban több korszakból, számos – kb. 300 – többé-kevésbé hitelesen feltárt és dokumentált halomsír kapcsán szerezhetett szakmánk új ismereteket. hamvasztott csont A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „hamvasztott csont” szakkifejezés jelentése: Égetés hatására megváltozott emberi vagy állati csontmaradvány. Példa a használatraTöbb kor temetkezéseinél is előfordul, hogy a sír hamvasztott csontokat tartalmaz. Harris-mátrix A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „Harris-mátrix” szakkifejezés jelentése: A régészeti rétegek és jelenségek időbeli, illetve rétegtani viszonyait diagramként ábrázoló dokumentációs rendszer. Példa a használatraA Harris-mátrix egy dokumentációs rendszer, amely népszerűségét annak is köszönheti, hogy tökéletesen használható a régészeti jelenségek és leletek számítógépes adatkezelése során. helyszíni szemle A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „helyszíni szemle” szakkifejezés jelentése: Egy lelőhely, terület vagy veszélyeztetett régészeti örökségi elem állapotának helyszíni vizsgálata és rögzítése. Példa a használatraA helyszíni szemle jogi és szakmai szabályai Jogi szabályok Mivel a helyszíni szemléhez nem szükséges engedély, különösen fontos, hogy annak végzője teljes mértékben tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. intenzív terepbejárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „intenzív terepbejárás” szakkifejezés jelentése: Egy már ismert lelőhely felszíni adatainak részletes és módszeres vizsgálata. Példa a használatraA lelőhelyvizsgálat (intenzív terepbejárás) külön szabályai Mivel a részletes lelőhelyvizsgálatot nem kényszeríti semmilyen külső körülmény, ezért azt csak kedvező vegetációs időszakban, tiszta, átlátható felületen szabad tervezni és végezni. karpológia A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „karpológia” szakkifejezés jelentése: Magvak, termések és más növényi szaporítóképletek vizsgálatával foglalkozó botanikai és archeobotanikai részterület. Példa a használatraAz archeobotanika (syn. palaeo-ethnobotanika, karpológia) a régészet fontos segédtudománya, növényleletek, növényi eredetű termékek meghatározásával, valószínűsítésével foglalkozik. kerámia-anyagvizsgálat A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „kerámia-anyagvizsgálat” szakkifejezés jelentése: Régészeti kerámia összetételének, készítéstechnikájának és eredetének természettudományos vizsgálata. Példa a használatraA régészeti kerámia anyagvizsgálata tehát mind a leletek nyersanyagának származási helyéről, mind a készítés módjáról informálhat. kiaknázás Egy erőforrásban, lehetőségben vagy tudásban rejlő előny tudatos feltárása és felhasználása. Példa a használatraA légi felvételekben rejlő információk kiaknázása és a teljes feldolgozás folyamatosan zajlik, az adatmennyiség nagysága miatt azonban még bőven van feladat. konvencionális radiokarbon kor A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „konvencionális radiokarbon kor” szakkifejezés jelentése: Szabványos feltevések alapján számított, kalibrálatlan radiokarbon-korérték. Példa a használatraA radiokarbon kormeghatározás elve, a konvencionális radiokarbon kor (BP) A földi élet szempontjából alapvető jelentőségű szénnek a 14-es tömegszámú izotópja, a 14 C, más néven radiokarbon, a kozmikus sugárzásnak a Föld légkörével való kölcsönhatása következtében folyamatosan képződik a Föld felső légkörében. konzerválás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „konzerválás” szakkifejezés jelentése: A tárgy állapotának stabilizálását és további romlásának lassítását szolgáló beavatkozás. Példa a használatraÍrásunk célja, hogy bepillantást adjunk a konzerválás-restaurálás-műtárgyvédelem alapvető feladataiba, ugyanakkor felhívjuk a régész-muzeológusok figyelmét, hogy mit várhatnak el restaurátor kollégáiktól. kurgán A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „kurgán” szakkifejezés jelentése: Nagyobb méretű, rendszerint őskori vagy népvándorlás kori temetkezési halom. Példa a használatraEzért maradtak viszonylag épségben a bakonyi késő bronzkori halomsírok, a dél-burgenlandi Hallstatt- és római kori halomsírmezők, a vaskúti szarmata kurgánok továbbá a Gödöllői-dombság erdeiben található halmos temetők is. lakkozott Felületét védő, színező vagy fényesítő lakkréteggel bevont tárgy vagy anyag jelzője. Példa a használatraBélelt dobozban, tálcán, kosárban történő szállításnál bélelő anyagként ne használjunk vattát, mert az elemi szálak ráragadhatnak a ragasztott, bevont, lakkozott felületekre! légi fényképezés A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „légi fényképezés” szakkifejezés jelentése: A földfelszín és a régészeti jelenségek magasból történő fényképezése és dokumentálása. Példa a használatraUgyanebben az időszakban kezdődtek meg a rendszeres légi fényképezések a budapesti és a pécsi egyetem régészeti műhelyeiben is. légirégészet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „légirégészet” szakkifejezés jelentése: Régészeti lelőhelyek és táji összefüggések légi felvételekkel végzett felderítése és vizsgálata. Példa a használatraA műholdas helymeghatározás megjelenése, a számítástechnika és ezzel együtt a fotogrammetria és térinformatika fejlődése egy időben fejthette ki hatását a légirégészetre. lekerekített Éles sarkaitól vagy széleitől megfosztott, ívesebb és simább formájú. Példa a használatraAz agyagrostély egy minimum 20 cm vastagságú agyaglemez, szabályos közökben elhelyezett kerek, vagy lekerekített négyszög alakú lyukakkal. lelőhelyvizsgálat A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „lelőhelyvizsgálat” szakkifejezés jelentése: Ismert régészeti lelőhely állapotának, kiterjedésének és felszíni adatainak módszeres vizsgálata. Példa a használatraLelőhelyvizsgálatok esetében, amikor négyzethálót kell a területre kitűzni, geodéta közreműködése is szükséges, és ezekben az esetekben a szakemberek (régészek, technikusok) számát a kitűzött cél, a határidő és a pénzügyi lehetőségek szabják meg. leltári szám A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „leltári szám” szakkifejezés jelentése: Múzeumi gyűjteménybe vett tárgy egyedi nyilvántartási azonosítója. Példa a használatraHa új raktárt nyitunk, a legobjektívebb rendszer szerint helyezzük el az anyagunkat: szigorú leltári szám szerinti sorrendben rakjuk fel a polcra, ellátva a lelőhely nevét, az objektum/ok számát és a leltári számokat feltüntető címkével. leltározás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „leltározás” szakkifejezés jelentése: Múzeumi tárgy egyedi nyilvántartási számmal és azonosításra alkalmas leírással történő nyilvántartásba vétele. Példa a használatraA leltározásra az anyag restaurálása után kerülhet sor (ezt a fázist nem lehet kihagyni, nem elegendő csupán megtisztítani a leleteket!). lézerszkenner A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „lézerszkenner” szakkifejezés jelentése: Lézeres távolságméréssel sűrű háromdimenziós adatállományt készítő térfelmérő eszköz. Példa a használatraE technológia – elsősorban a mért pontok mennyiségének, valamint a mérés gyorsaságának eddig elképzelhetetlen mértékű – fejlődésének köszönhető a különböző lézerszkennerek megjelenése. mágneses deklináció A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „mágneses deklináció” szakkifejezés jelentése: A mágneses és a földrajzi északi irány közötti vízszintes szög. Példa a használatraA kettő eltérése, azaz a mágneses É-i iránynak a földrajzi É-i iránnyal bezárt szöge az ún. mágneses deklináció vagy röviden deklináció (elhajlás) (1. ábra). mágneses inklináció A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „mágneses inklináció” szakkifejezés jelentése: A földi mágneses tér iránya és a vízszintes sík közötti szög. Példa a használatraD a mágneses deklináció, I a mágneses inklináció szögei, F a mágneses tér erőssége (nagysága). megelőző feltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „megelőző feltárás” szakkifejezés jelentése: Tervezett földmunka előtt, az érintett régészeti emlékek feltárására és dokumentálására végzett kutatás. Példa a használatraEzt folyamatosan szem előtt kell tartani, a megelőző feltárás nem ér véget a terepmunka befejezésével! megelőző konzerválás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „megelőző konzerválás” szakkifejezés jelentése: A tárgyakat károsító környezeti és kezelési hatások megelőzését szolgáló állományvédelmi tevékenység. Példa a használatraSzintén együttesen kell eldöntenie a restaurátornak és a régésznek, hogy szükséges-e az adott tárgyat restaurálni, vagy célszerűbb megelőző konzerválást alkalmazni, azaz megoldani annak optimális tárolását (pl. savmentes csomagolásban, dobozban, a tárgy igényeinek megfelelően kialakított, klimatizált raktárban). mentő feltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „mentő feltárás” szakkifejezés jelentése: Veszélybe került vagy már bolygatott régészeti lelőhely megmaradt adatainak sürgős feltárása és dokumentálása. Példa a használatraNem szabad azonban abba a hibába esni, hogy arra hivatkozva, hogy „már amúgy is minden megsemmisült”, a mentő feltárások során csak a még megmaradt leletanyag összegyűjtésére szorítkozzunk. nemzeti park Kiemelkedő természeti értékeket és tájakat jogszabályi védelem alatt őrző, nagyobb összefüggő terület. Példa a használatraIde tartozik a területileg illetékes nemzeti park és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. nincs jelen Egy személy vagy dolog az adott helyen, eseményen vagy folyamatban nem található meg. Példa a használatraA leletanyagban természetesen nincs jelen az egykori vegetáció valamennyi tagja, akár társuláskarakter fajok is hiányozhatnak. növényjel A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „növényjel” szakkifejezés jelentése: A növényzet színében vagy növekedésében megjelenő eltérés, amely felszín alatti régészeti jelenségre utalhat. Példa a használatraA növényjelek azonban szinte kizárólag fentről mutatkoznak. numizmatika A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „numizmatika” szakkifejezés jelentése: Érmékkel, pénztörténettel és az éremleletek történeti értelmezésével foglalkozó tudományág. Példa a használatraA következő bő egy évszázad a numizmatika alapvető vizsgálati módszereinek kialakulása, az első összegző munkák és katalógusok megszületése, és az első lépések a numizmatika, mint történeti forrás kiaknázására. nyilvántartott Hivatalos vagy szervezeti jegyzékben, adatbázisban, illetve más ellenőrizhető nyilvántartásban szereplő személy vagy dolog jelzője. Példa a használatraSok esetben az adott helyrajzi számú területre vonatkozóan nincs konkrét régészeti adat, ezért az nem nyilvántartott lelőhely. összehasonlítható Közös tulajdonságok vagy mérési szempontok alapján értelmesen egymás mellé állítható. Példa a használatraAz új lelőhelyen a felszíni leletek intenzitása ugyanis összehasonlítható egy adott területen a már ismert és szisztematikus leletgyűjtéssel felmért lelőhelyek felszíni intenzitásával, 10×10 méteres négyzetre vetítve. pattintott kőeszköz A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „pattintott kőeszköz” szakkifejezés jelentése: Kőből leütéssel és pattintással kialakított eszköz vagy fegyver. Példa a használatraA pattintott kőeszközök megmunkálása kizárólag leütéssel, „pattintással” történik, amihez kemény (kő) vagy lágy (agancs, fa) ütőt használtak. petroarcheológia A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „petroarcheológia” szakkifejezés jelentése: Régészeti kőanyagok nyersanyagát, eredetét, készítését és használatát kőzettani módszerekkel vizsgáló szakterület. Példa a használatraA selejtezést bízzuk a kőeszközök vizsgálatában jártas szakemberre, petroarcheológiai gyakorlattal rendelkező geológusra vagy régészre. próbafeltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „próbafeltárás” szakkifejezés jelentése: A lelőhely kiterjedését, állapotát, rétegviszonyait és várható jelenségeit mintavételesen tisztázó feltárás. Példa a használatraA régészeti célú geofizikai vizsgálatok próbafeltárás során történő alkalmazása arra a kérdésre nem fog választ adni, hogy vannak-e a föld alatt régészeti jelenségek, vagy sem. radiokarbon kormeghatározás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „radiokarbon kormeghatározás” szakkifejezés jelentése: Szerves eredetű minta korának a radioaktív szénizotóp mennyisége alapján végzett meghatározása. Példa a használatraA radiokarbon kormeghatározás műszeres hibáján túlmenően számolnunk kell további bizonytalansági tényezőkkel is. régészet Az emberi közösségek múltját a fennmaradt tárgyak, építmények, lelőhelyek, rétegek és környezeti nyomok módszeres vizsgálatával kutató tudomány. Példa a használatraA gyakorlati régészet, azaz a feltárás mikéntje szempontjából a többosztatú parasztház vizsgálata a legnehezebb feladatok közé tartozik.