Régészeti szakkifejezések

régészeti feltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „régészeti feltárás” szakkifejezés jelentése: Régészeti örökségi elemek felkutatására, megfigyelésére, dokumentálására és értelmezésére irányuló tudományos tevékenység. Példa a használatraA régészeti megfigyelés (a szakmai köznyelvben: felügyelet, vagy hibásan: szakfelügyelet) a régészeti feltárás egy fajtája, és célja, hogy a régészeti érdekű területen folytatott földmunkák során biztosítsa a feltételezett régészeti jelenségek azonosítását és a veszélyeztetett emlékek feltárását. régészeti geofizika A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „régészeti geofizika” szakkifejezés jelentése: Geofizikai módszerek alkalmazása régészeti jelenségek és kutatásra érdemes területek felderítésére. Példa a használatraA régészeti geofizikai kutatásban a két leggyakrabban alkalmazott (klasszikus) módszer az ellenállásmérés és a mágneses térerő mérése. régészeti lelőhely A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „régészeti lelőhely” szakkifejezés jelentése: Földrajzilag körülhatárolható terület, ahol régészeti emlékek és jelenségek történeti összefüggésben találhatók. Példa a használatraAz extenzív terepbejárást akkor alkalmazzuk, ha egy adott területen a lehetséges összes régészeti lelőhely felkutatása a cél. régészeti megfigyelés A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „régészeti megfigyelés” szakkifejezés jelentése: Földmunka régész általi folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása a régészeti jelenségek felismerése érdekében. Példa a használatra§ (1) Feltárási engedély nélkül végezhető – a fémkereső műszer használatának kivételével – a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terep bejárás. restaurálás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „restaurálás” szakkifejezés jelentése: Kulturális örökségi tárgy állagának megóvása és értelmezhető történeti, illetve esztétikai egységének szakszerű helyreállítása. Példa a használatraIsmernie kell a tárgyat felépítő, illetve a restaurálás során használt anyagok fizikai, kémiai tulajdonságait és azok lehetséges kölcsönhatásának következményeit. retusálás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „retusálás” szakkifejezés jelentése: Pattintott kőeszköz élének apró leütésekkel történő alakítása vagy javítása. Példa a használatraA szilánkok és pengék további megmunkálásával különféle feladatokra alkalmas munkaéleket hoznak létre a kőeszközön – ez a folyamat a retusálás. síktelep A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „síktelep” szakkifejezés jelentése: Sík felszínen kialakult, rendszerint egyrétegű vagy kevéssé rétegzett régészeti település. Példa a használatraEmellett lassan megindulnak a síktelep-feltárások; az elsők között említhetjük Banner János Hódmezővásárhely környéki, a Kotac-parton, Szakálháton a Bakay-tanyánál vagy a Bodzás-parton végzett ásatásait. stratigráfia A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „stratigráfia” szakkifejezés jelentése: A rétegek, jelenségek egymáshoz viszonyított sorrendjének és kialakulási kapcsolatainak vizsgálata. Példa a használatraÉrtelemszerűen egy gödör a mátrixban lejjebb kerül, mint a betöltése, illetve, ha több betöltése is van, akkor azok is külön számmal, külön stratigráfiai szinten jelennek meg. stratigráfiai azonosító A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „stratigráfiai azonosító” szakkifejezés jelentése: Egy régészeti réteghez vagy jelenséghez rendelt egyedi szám vagy kód, amely összekapcsolja a dokumentáció elemeit. Példa a használatraEz az egyedi azonosító a régészeti lelőhelyek országos nyilvántartásában a KÖH által adott egyedi lelőhely-azonosító, az adott régészeti lelőhelyen belül pedig a stratigráfiai azonosító szám. stratigráfiai diagram A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „stratigráfiai diagram” szakkifejezés jelentése: Régészeti rétegek és jelenségek egymáshoz viszonyított sorrendjét és kapcsolatait szemléltető ábra. Példa a használatraEzzel a módszerrel készült stratigráfiai diagram tanulmányozásával bármely régész könnyen megállapíthatja egy adott jelenség stratigráfiai helyzetét, tehát a lelőhely jelenségeinek belső kronológiáját objektíven tudjuk ábrázolni. számba vett Nyilvántartásban rögzített, felsorolásba felvett vagy egy értékelés során figyelembe vett. Példa a használatraA számba vett általános ismérvek mellett is csak azt mondhatjuk, hogy nincs két egyforma tell-telep. szétválasztás Korábban összekapcsolt személyek, anyagok, részek vagy fogalmak elkülönítése egymástól. Példa a használatraFontos megjegyezni, hogy ez a szétválasztás nem feltétlenül követi a geológiai felosztást. tájrégészet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tájrégészet” szakkifejezés jelentése: Az ember és a környezet múltbeli kapcsolatát, valamint a tájban megjelenő fizikai nyomokat összetett módszerekkel vizsgáló régészeti szemlélet és szakterület. Példa a használatraA tájrégészet tulajdonképpen különböző módszerek és elméletek összessége, célja, hogy feltárja azokat az összetett folyamatokat, melyek során az ember tudatosan vagy tudattalanul alakította az őt körülvevő tájat. talajjel A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „talajjel” szakkifejezés jelentése: A megbolygatott és érintetlen talaj eltérő színéből kirajzolódó, magasból is észlelhető régészeti nyom. Példa a használatraA már teljesen szétszántott földvárak esetében a talajjelek a legfontosabbak: ezeknél már többnyire csak az egykori árkok látszanak: miután ezek a mélyedések a szántás következtében a környező humusszal töltődtek fel, jelenlétükre barna sáv utal a szántásokban. tell A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tell” szakkifejezés jelentése: Egymásra rakódó települési rétegekből kialakult mesterséges településhalom. Példa a használatraA tellek száma azonban elenyészően kevés az egyrétegű lelőhelyekéhez képest, ezért meg kell őriznünk utódaink számára, hogy a majdani korszerűbb módszerek révén mind többet megtudjunk e tell-építő közösségekről. tell-feltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tell-feltárás” szakkifejezés jelentése: Tell-telep egymásra rakódott lakó- és pusztulási szintjeit rétegenként követő régészeti feltárás. Példa a használatraÉrdemes megjegyezni, mert benne foglaltatik mindaz, ami a tell-feltárások történetét végigkísérte és mai napig is a gyakorlati feltáró munka legfőbb buktatóját jelenti – s ez nem más, mint a tell-telepek vertikális felépítése. tell-telep A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tell-telep” szakkifejezés jelentése: Hosszú ideig használt település egymásra rakódó lakószintjeiből kialakult többrétegű halom. Példa a használatraA Tiszafüredi Régészeti Egylet szándéka tiszteletre méltó volt, hiszen a tell-telepből felszínre került leletanyaggal a helyi múzeum gyűjteményét kívánták megalapozni. temetőfeltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „temetőfeltárás” szakkifejezés jelentése: Temetkezések és temetőszerkezetek régészeti módszerrel végzett feltárása és dokumentálása. Példa a használatraA temetőfeltárás általános alapelvei Kiindulópontként felidézhető az, amit fél évszázaddal ezelőtt Banner János tanított: nem kultúrát, hanem területet ásunk. templom körüli temető A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „templom körüli temető” szakkifejezés jelentése: Középkori keresztény temető, amely a település temploma körül alakult ki. Példa a használatraAz Árpád-kori templom körüli temetőkben elsősorban a templombelsőben és az épülettől délre fekvő temetőrészekben fordulnak elő falazott sírgödrök. terepbejárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „terepbejárás” szakkifejezés jelentése: A felszín módszeres szemrevételezésével végzett régészeti kutatás és adatgyűjtés. Példa a használatraA régészeti terepbejárás tudományos módszertana nyomtatott formában is hozzáférhető.1 A régészeti terepbejárás akkor roncsoló (destruktív) hatású, ha együtt jár a leletek összegyűjtésével, és ezzel, ha kis mértékben is, de megváltoztatja a lelőhely történetileg kialakult állapotát. térinformatika A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „térinformatika” szakkifejezés jelentése: Helyhez kötött adatok gyűjtésére, tárolására, elemzésére és térképi megjelenítésére szolgáló számítógépes rendszer és módszertan. Példa a használatraA térinformatika használata esetén a legfontosabb, hogy a régészeti feltárások során alkalmazott terepi adatfelvételi, dokumentációs módszerek alkalmasak legyenek a térinformatikai feldolgozásra. természetvédelmi terület Különleges élőhelyek, fajok vagy földtani értékek megóvására hivatalosan védelem alá helyezett terület. Példa a használatraA földvárak esetében, minthogy természetvédelmi területnek számítanak, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges. térszkenner A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „térszkenner” szakkifejezés jelentése: Tárgyak, épületek vagy terepfelszínek nagy számú térbeli mérési ponttal történő digitális felmérésére szolgáló eszköz. Példa a használatraAlapvető változást a távolság közvetlen – külön visszaverő felület nélküli – mérése hozott, mely lehetővé tette a mérőállomások, majd a térszkennerek megjelenését. tervásatás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tervásatás” szakkifejezés jelentése: Előre meghatározott tudományos kérdés és kutatási terv alapján végzett régészeti ásatás. Példa a használatraA tervásatás célja minden esetben egy, valamilyen szempontból kiemelkedő jelentőségű lelőhely minél alaposabb (optimális esetben teljes) megismerése, feltárása, esetleg megőrzése és bemutatása. tömegsír A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tömegsír” szakkifejezés jelentése: Több ember maradványait közös sírgödörben tartalmazó temetkezés. Példa a használatraA jelenség jó példája az esztergályhorváti késő neolitikus tömegsír, amelynek fele részében 25–30 csontváz meghatározható részei kerültek elő. tumulus A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „tumulus” szakkifejezés jelentése: Halomsír, vagyis temetkezés fölé emelt mesterséges domb latin eredetű szaknyelvi neve. Példa a használatraSomlóvásárhelyen az I. tumulus feltárására a ráépített temetőkápolna elbontása és a vasútépítés miatt került sor. városi feltárás A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „városi feltárás” szakkifejezés jelentése: Városi régészeti kutatási program terepi, rendszerint rétegkövető és összetett módszereket igénylő szakasza. Példa a használatraEgyikük a városi feltárás egyik kétségkívül jellegzetes vonását emeli ki, s szerinte a városi feltárás (sőt a városi régészet!) városi régészet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „városi régészet” szakkifejezés jelentése: A város területének történeti kialakulását több korszak és tudományterület adatait egyesítve vizsgáló régészeti kutatás. Példa a használatraA fenti céllal végzett kutatások komplex, több régészeti korszakot és több tudományterületet magába foglaló, a modern városfejlesztés folyamatába illeszkedő, szervezett összessége a városi régészet. városi régészeti örökség A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „városi régészeti örökség” szakkifejezés jelentése: A városi kutatásokból származó régészeti emlékek, jelenségek, információk és gyűjteményi adatok összessége. Példa a használatraAz integrált városi kutatás során feltárt és helyreállított régészeti emlékek, jelenségek, információk, valamint a helyi múzeumokban felgyűlt tárgyi és írott adatok összessége a városi régészeti örökség. víz alatti régészet A 2011-es Régészeti kézikönyvben a „víz alatti régészet” szakkifejezés jelentése: Víz alatt található leletek, jelenségek és lelőhelyek felkutatásával, feltárásával és dokumentálásával foglalkozó régészeti szakterület. Példa a használatraA víz alatti régészet céljai semmiben sem különböznek a szárazföldi kutatásétól: tárgyakat, jelenségeket, lelőhelyeket kutatunk, tárunk fel és dokumentálunk a lehető legnagyobb körültekintéssel és pontossággal.