Szócikk
1 jelentéscsoport · 2 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Erős, lebilincselő vonzás vagy elragadtatott lelki állapot, amelyben valami különösen nagy hatást gyakorol az emberre.
Erős, lebilincselő vonzás vagy elragadtatott lelki állapot, amelyben valami különösen nagy hatást gyakorol az emberre.
Jelentésháló
A kapcsolat az alább megnevezett jelentésre vonatkozik. A másik szó saját szövegkörnyezete és használati köre határozza meg, mikor illik a mondatba.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Erős, lebilincselő vonzás vagy elragadtatott lelki állapot, amelyben valami különösen nagy hatást gyakorol az emberre.
1 idézet · 1 forrás
Ah, gondolá Sarolta, ő egészen hasonló az alvajáróhoz, kit egy titkos és parancsoló erőnek bűvölete akaratja ellen vezet.
(Kemény, 1995 (digitális forráskiadás), ELTeC HU00731; 5; 390. TEI-bekezdés)
Kemény, Z. (1995 (digitális forráskiadás)). Szerelem és hiúság [Magyar regényszöveg; TEI-bekezdéslokátorokkal].
A bűvölet olyan erős lelki hatás, amely elragadja vagy megbénítja a szemlélőt.
A mondatban szereplő alak: bűvölete
A zene bűvölete alatt a közönség teljesen elcsendesedett.
Szerkesztői példamondat
Saját, a használatot bemutató mondat.
A mondatban szereplő alak: bűvölete
A táj bűvölete még sokáig megmaradt az utazók emlékezetében.
Szerkesztői példamondat
Saját, a használatot bemutató mondat.
A mondatban szereplő alak: bűvölete
További címszavak
