A latin középkori változatainak összefoglaló neve, amelyeket az egyházi életben, oktatásban, tudományban, irodalomban, igazgatásban és oklevelezésben egyaránt alkalmaztak.
Szófajfőnévi szerkezet
1.
A középkor latin nyelvhasználata
A latin középkori változatainak összefoglaló neve, amelyeket az egyházi életben, oktatásban, tudományban, irodalomban, igazgatásban és oklevelezésben egyaránt alkalmaztak.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
középkori latin – szóelemzés
Ehhez a címszóhoz jelenleg nincs előkészített főnévi alaktáblázat. Ez nem helyesírási minősítés. A jelentéseket és a szinonimákat a szócikkben olvashatod.
A szó elemzése
A támogatott főnévi alakok szótári alakja, szófaja és toldalékai. A készlet nem teljes. Például: almákban, terhekkel, vizekben.
Történeti nyelvváltozat, amelynek használata jóval túlterjedt az egyházi szertartásokon.
A középkor latin nyelvhasználata
A latin középkori változatainak összefoglaló neve, amelyeket az egyházi életben, oktatásban, tudományban, irodalomban, igazgatásban és oklevelezésben egyaránt alkalmaztak.
Szerkesztett példamondatok
A levéltáros középkori latin oklevelet olvasott fel.
A középkori latin szókincse számos helyi és új jelentéssel bővült.
a középkorban használt latin nyelvváltozatok (körülírás)
Történeti szövegek nyelvének gyűjtőmegnevezése; több helyi és műfaji változatot fog össze.
Használati megjegyzés: Időhatárai és sajátosságai területenként eltérhetnek; az egyházi latin csak részben fedi le.
Mivel könnyű összekeverni?
egyházi latin
Használati terület szerint elnevezett változat; a középkoron kívüli egyházi nyelvhasználatra is vonatkozhat.