Kettős jelleg, ellentétpár
Az a tulajdonság, hogy valami két egymástól eltérő vagy egymással szemben álló elemből, elvből vagy oldalból áll.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 7 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Két egymástól eltérő vagy ellentétes elem, szempont, tulajdonság együttes jelenléte valamiben; érzelmekben, magatartásban megnyilvánuló ellentmondásos, kettős jelleg.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Az a tulajdonság, hogy valami két egymástól eltérő vagy egymással szemben álló elemből, elvből vagy oldalból áll.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Érzésekben, gondolkodásban vagy viselkedésben jelentkező ellentmondás, amikor valaki egyszerre két, egymásnak ellentmondó módon viszonyul valamihez.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
1. jelentés
Az a tulajdonság, hogy valami két egymástól eltérő vagy egymással szemben álló elemből, elvből vagy oldalból áll.
1 idézet · 1 forrás
A regény hősének vonzereje éppen a jó és a rossz kettősségéből fakad.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
A mondatban szereplő alak: kettősségéből
Hadrendjében kettősség uralkodik, elöl tömör, hátul laza.
Szun-ce A háború művészete [EPUB e-könyv; 19. bekezdés].
Itt a »kettősség« a hadrend két, egymással ellentétes jellegű részét jelenti.
DG Helyesírás szerkesztői szócikk; a szinonimakapcsolatok kézi ellenőrzéssel kerültek a szótárba.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak