1 jelentéscsoport · 5 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
Rövid jelentés
Statisztikai vizsgálat kiinduló állítása, amely rendszerint azt tételezi fel, hogy nincs hatás, különbség vagy kapcsolat.
Szóhasználat példamondatokban
A nullhipotézis rendszerint azt fogalmazza meg, hogy a vizsgált hatás vagy különbség nincs jelen.
Címszótípusszaknyelvi kifejezés
Szófajfőnév
Más alakokH0, H₀
1.
A statisztikai próba kiinduló állítása
A mintából származó adatokkal tesztelt formális állítás, amelyet a vizsgálat előre meghatározott feltételek mellett elutasíthat vagy nem utasíthat el; el nem utasítása önmagában nem bizonyítja, hogy az állítás igaz.
1 forrásidézet1 külön forrás1 példázott jelentés1 használati példa
1. jelentés
A statisztikai próba kiinduló állítása
A mintából származó adatokkal tesztelt formális állítás, amelyet a vizsgálat előre meghatározott feltételek mellett elutasíthat vagy nem utasíthat el; el nem utasítása önmagában nem bizonyítja, hogy az állítás igaz.
1 idézet · 1 forrás
Ellenőrzött forrásidézet
A biostatisztikusok arra ösztökélik a tudósokat, hogy az ötleteiket „nullhipotézisként” fogalmazzák meg, ahol megfordítják a várakozást, olyan kijelentésekké, mint például: „Az én nullhipotézisem az, hogy az Y hormon hozzáadása nem változtatja meg a Z gén kifejeződését.”
(Szabó, 2024, 23. szakasz, 159. bekezdés)
Szabó, Cs. (2024). Elpazarolt orvostudomány [oldalszám nélküli elektronikus kiadás]. Corvina Kiadó Kft.
A mondatban szereplő alak: nullhipotézisként
Szerkesztői példamondat
A vizsgálatban a nullhipotézis szerint a két csoport átlaga azonos.
Szerkesztői példamondat
Saját, a használatot bemutató mondat.
Szóválasztás és jelentésárnyalat
A „nullhipotézis” szó használata és jelentésárnyalatai
A nullhipotézis a statisztikai próba kiinduló állítása, gyakran a különbség vagy kapcsolat hiányáról. Az elutasítás vagy el nem utasítás nem azonos a bizonyossággal.
Összehasonlítás: alternatív hipotézis
Az „alternatív hipotézis” a nullhipotézistől eltérő összefüggést feltételez; a „nullhipotézis” a kiinduló tesztállítás.
Szerkesztői szócikk.A magyar megfelelők és a rokon kifejezések használata közösségenként, helyzetenként és idővel változhat.
DG Helyesírás szerkesztői szó- és kifejezéstári szócikk.