Olvass. Próbáld ki. Írd tovább.
Cikkek szövegírásról és történetmesélésről
Gyakorlati útmutatók szövegalkotáshoz, történetépítéshez, szereplőkhöz, párbeszédekhez és szerkesztéshez. Saját példák, írásgyakorlatok és mini tesztek.
-
Szövegalkotás · 2 perc
Szövegbrief öt kérdésből: így indulj el írás előtt
Egy használható brief megmondja, kinek, milyen helyzetben és milyen eredményért írsz. Öt pontos válasz elég lehet ahhoz, hogy a készülő szövegnek legyen iránya.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Tág témából megírható cikk: a fókusz kiválasztása
A „könyvek” vagy az „utazás” témamegjelölés még kevés egy cikkhez. Válassz belőlük egy helyzetet és egy megválaszolható kérdést; így a szöveg terjedelme is kezelhetőbb lesz.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Az olvasó kérdéseiből épülő cikkvázlat
Jól használható vázlatot kapsz, ha az alcímeket az olvasó egymás után felmerülő kérdéseiből állítod össze. A sorrend követheti egy döntés vagy feladat menetét.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Címadás: pontos ígéret túlzás nélkül
A jó cím alapján az olvasó el tudja dönteni, neki szól-e a szöveg. Nevezz meg egy tárgyat, helyzetet vagy kérdést, és csak olyan eredményt ígérj, amelyet a cikk ténylegesen teljesít.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Mitől működik a cikk első bekezdése?
Az első bekezdés helyzetbe hozza az olvasót: kiderül belőle, miről lesz szó, és miért érdemes továbbhaladnia. Egy konkrét nehézség vagy rövid válasz gyakran elég a kezdéshez.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Bekezdésépítés: állítás, magyarázat, példa
Egy bekezdés akkor könnyen követhető, ha a mondatai felismerhető feladat köré rendeződnek. Az állítás, magyarázat és példa hármasa hasznos szerkesztési minta lehet.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Pontos igék: hogyan lesz látható a cselekvés?
Az ige megválasztása megmutathatja, mit és hogyan tesz a szereplő. A pontosítás akkor hasznos, ha az új szó valóban megfelel a leírt mozdulatnak és a szöveg hangjának.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Konkrét részletek: mitől lesz elképzelhető a leírás?
Néhány jól kiválasztott részlet többet segíthet a jelenet elképzelésében, mint sok általános jelző. A választást az határozza meg, mit vesz észre a szereplő, és mire van szüksége az olvasónak.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Hosszú mondatok javítása jelentésvesztés nélkül
A hosszú mondatot akkor érdemes átdolgozni, ha a kapcsolatok követése nehézzé válik. Bontás közben őrizd meg az okot, a feltételt, az időrendet és a tagadás hatókörét.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Szövegalkotás · 2 perc
Szóismétlés: mikor javítsd, és mikor hagyd meg?
Az ismétlés lehet véletlen torlódás, de összetarthat egy magyarázatot is. Mielőtt szinonimát keresel, döntsd el, ugyanazt a fogalmat kell-e következetesen megnevezned.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Történetépítés · 2 perc
Egy ötletből történet: fogalmazd meg az alaphelyzetet
A történetötletből akkor lesz megírható alaphelyzet, ha valaki akar valamit, és akadályba ütközik. Egyetlen munkamondat segíthet felismerni, hol kezdődhet a cselekmény.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt -
Történetépítés · 2 perc
Ok és következmény: hogyan kapcsolódjanak a jelenetek?
Az események időrendje önmagában még nem mutatja meg, miért történik valami. A jelenetek közötti oksági kapcsolat akkor válik követhetővé, ha az előző döntés befolyásolja a következőt.
Példa · írásgyakorlat · mini teszt