Alatt, alól, alá: hely, kiindulópont és cél

Hol, honnan, hová?

„A doboz az asztal alatt van.” A mondat a helyét írja le. „Kihúzta a dobozt az asztal alól.” A mozgás kiindulópontját mutatja. „Betolta a dobozt az asztal alá.” Ez a célhelyet adja meg.

Az alatt két t-t tartalmaz, az alól ó-ja, az alá á-ja hosszú. A hasonló kezdet ellenére a három szó végét külön érdemes ellenőrizni. A főnévvel együtt két szóból álló névutós kapcsolatot alkotnak.

Irány és alak

Átvitt használatban is megmarad a kapcsolat

A „nyomás alatt dolgozik” nem ténylegesen egy tárgy alatti helyzetet ír le. Az „ellenőrzés alá von” szintén átvitt kapcsolat. A különírás ezekben a szerkezetekben is megmarad.

Útmutatóban az ige és az irány egyezzen: „Tedd az asztal alá”, de „Keresd az asztal alatt”. A hely és a cél felcserélése más utasítást eredményezhet. Az olvasó a teljes cselekvést követi, nem pusztán a névutó betűit.