Tulajdonnevek és toldalékok
Könyves Kálmán és az ifjú Ady: állandó és alkalmi névjelzők
A történelmi név részévé vált állandó jelző nagy kezdőbetűs: Könyves Kálmán, Oroszlánszívű Richárd. Az alkalmi leíró jelző kisbetűs: az ifjú Ady, az idős Kodály. A kezdőbetűhöz a jelző névbeli szerepét kell eldönteni.
A cikk tartalma
A történelmi név állandó eleme
A Könyves Kálmán megnevezésben a Könyves a történelmi név rögzült része. Hasonló névelem az Oroszlánszívű az Oroszlánszívű Richárd névben, és a Rőtszakállú a Rőtszakállú Frigyes névben. Ezekben a nagybetű a névhez tartozást jelöli.
Az állandóság itt névhasználati hagyományt jelent. Attól, hogy egy cikkben ugyanazt a minősítést többször használjuk, a melléknév még nem válik automatikusan a személy nevének részévé. Egy történet bátor szereplőjét továbbra is említhetjük „a bátor Kovács” alakban, ha a bátor csak a szerző leírása.
Az alkalmi jelző a mondatban születik
Az ifjú Ady szerkezet egy életkorszakot emel ki. Az idős Kodály megfogalmazás szintén az adott közlés nézőpontjához tartozó leírás. A személynév nagy kezdőbetűje megmarad, az előtte álló jelző pedig kisbetűs.
Egy képaláírásban például így fogalmazhatunk: „A portrén az ifjú Ady látható.” Egy elemzés pedig összevetheti „a fiatal Bartók” és „az érett Bartók” alkotói korszakát. Ezek mintamondatok: a jelző szerepét mutatják, konkrét kép vagy mű történetét nem állítják.
Kétféle szerep a név előtt
| Megnevezés | A jelző szerepe | Kezdőbetű |
|---|---|---|
| Könyves Kálmán | Rögzült történelmi névelem. | Nagy K. |
| Oroszlánszívű Richárd | Rögzült történelmi névelem. | Nagy O. |
| az ifjú Ady | Alkalmi életkori minősítés. | Kis i. |
| az idős Kodály | Alkalmi életkori minősítés. | Kis i. |
A cím első szava is nagybetűs
Tegyük fel, hogy egy rajz címe Idős Kodály. Az Idős nagy I-je önmagában nem bizonyítja, hogy állandó névjelzővel van dolgunk: az egyedi cím első szava is nagybetűs. Folyó szövegben így utalhatunk az ábrázolt személyre: „A rajz az idős Kodályt ábrázolja.” Itt az idős alkalmi leíró jelző.
A címben látható kezdőbetűzést ezért ne vidd át automatikusan minden folyószövegbeli előfordulásba. Az alkalmi minősítés megőrzi leíró szerepét, az állandó névelem pedig a névben marad.
Ha bizonytalan vagy egy történelmi megnevezésben, nézd meg ellenőrzött névforrásban vagy helyesírási szótárban. A rögzült alak ismerete különösen akkor szükséges, ha a jelző önmagában teljesen hétköznapi szó, például a Nagy Sándor névben a nagy.
Az ifj. előtag gyakori használattal is közszói marad
A név előtt használt ifjabb, illetve ifj. másik szabály alá tartozik, mint a Könyves Kálmán név Könyves eleme. Az AkH. a név előtti közszavak között sorolja fel, ezért mondat belsejében kisbetűs: A jegyzetet ifj. Kiss László készítette.
Tegyük fel, hogy egy névjegyzék következetesen az ifj. előtaggal különbözteti meg ezt a nevet egy másik Kiss Lászlótól. Az előtag ismétlődő használata ettől még nem indokol nagy I-t minden folyószövegbeli említésben. Az ifj. pontja rövidítést zár, az utána álló családnév külön szó.
Kiemelt önálló névfeliratban Ifj. Kiss László szerepelhet. Ha ezt mondat belsejébe emeled, újra ifj. Kiss László a forma. A névjelző ellenőrzéséhez ezért a rögzült történelmi név, a név előtti közszó és a kiemelés szerepét egyaránt azonosítsd.
Gyakorlás
- 1. Egészítsd ki mondat belsejében a rögzült történelmi nevet: Megbeszéltük könyves/Könyves Kálmán uralkodásának egy eseményét.
- 2. Egy fiatalkori portré képaláírásába melyik illik: az ifjú/Ifjú Ady?
- 3. A nagy kezdőbetűs Ifjú egy cím elején áll. Ebből önmagában megállapítható, hogy állandó névjelző?
- 4. Írd le a rögzült történelmi nevet: oroszlánszívű richárd!
Megoldás
1. Könyves Kálmán: a Könyves a történelmi név része. 2. az ifjú Ady: az ifjú alkalmi minősítés. 3. A címkezdés is okozhat nagybetűt, ezért a névbeli szerepet külön kell ellenőrizni. 4. Oroszlánszívű Richárd: mindkét névelem nagy kezdőbetűs.