Vesszők és érthető mondatok
Ami vagy amely? Mire utal a vonatkozó névmás?
Az amely világosan egy megnevezett dologhoz kapcsolhat mellékmondatot: A könyv, amelyet kerestél, itt van. Az ami meg nem nevezett tartalomra vagy az egész előző állításra is visszautalhat: Elküldte a javítást, ami sokat segített. Főnévi előzmény mellett az ami is használatos; a pontos visszautalás fontosabb a gépies szócserekényszernél.
A cikk tartalma
A megnevezett dolog tulajdonságát folytatod
A „Megtaláltam a könyvet, amelyet tegnap kerestél” mondatban az amelyet a könyvet szóhoz kapcsolódik. A második rész megmondja, melyik könyvről beszélünk. A névmás tárgyragja a kerestél igéhez igazodik: a könyvet kerested.
Ha a mondatot úgy fogalmazod, hogy „Megtaláltam a könyvet, amiről tegnap beszéltél”, a rag is változik. A beszél valamiről kapcsolathoz -ről szükséges. A választás tehát nem pusztán az ami és amely közötti döntés; a mellékmondaton belüli szerepet is ki kell fejezni.
Az egész előző közlésre utalsz
A „Bence időben elküldte a javítást, ami megkönnyítette a nyomdai előkészítést” mondatban a folytatás vonatkozhat az egész korábbi eseményre. Ezt átfogalmazva ellenőrizhetjük: „Bence időben elküldte a javítást. Ez megkönnyítette a nyomdai előkészítést.”
Itt az ami természetes támpont az egész állításra visszautaló kapcsolathoz. Ha csak egy megnevezett tárgy tulajdonságát akarod folytatni, azt tedd kifejezetté: „Bence elküldte a javítást, amely három új ábrát tartalmazott.” A három ábra a javított anyaghoz tartozik.
Ha a főmondatban nincs megnevezett főnév
Az „Azt választottam, ami könnyebben olvasható” mondatban a főmondat nem nevezi meg, hogy cikkről, betűtípusról vagy más tárgyról van szó. Az azt utalás tartalmát a mellékmondat és a szövegkörnyezet adja meg. Az ami itt megfelelő.
Ugyanígy: „Megkaptam, amire szükségem volt.” A szükségem volt kapcsolathoz az amire alak illik. Ha fontos a konkrét tárgy, azt külön kiírhatod: „Megkaptam azt a jegyzetet, amelyre szükségem volt.” Az átírás pontosítja az előzményt, de az eredeti mondat ettől még nem hibás.
Miért túlzás minden főnév után tiltani az ami alakot?
A hivatkozott nyelvi tanácsadás szerint a főmondat valamely főnevére utalva az ami és az amely egyaránt használatos. Szerkesztett szövegben az amely választása segítheti a pontos, tárgyra irányuló visszautalást, de a főnévi előzmény után álló ami önmagában nem bizonyít hibát.
A gond ott kezdődik, ha nem világos, mire vonatkozik a névmás. Az „Elküldte a jelentést a táblázatról, amely pontatlan volt” mondatban a jelentés és a táblázat is lehet pontatlan. Az ami amelyre cserélése ezt nem oldja meg. Pontosabban: „A pontatlan táblázatról jelentést küldött.” Vagy: „A táblázatról pontatlan jelentést küldött.”
Gyakorlat: a szóalakot a mellékmondatból válaszd
Egészítsd ki a mondatokat vonatkozó névmással, és indokold meg a ragot! 1. Az ajánlatot, … tegnap beszéltünk, újraszámolták. 2. Ez volt az a számítás, … ellenőrizned kellett. 3. Megkaptam mindent, … szükségem volt. Az első két mondatban a megnevezett dologra utaló amely alakjaival is dolgozhatsz.
Megoldás és indoklás
1. „Az ajánlatot, amelyről tegnap beszéltünk, újraszámolták.” Beszélünk valamiről, ezért a névmás -ről ragot kap. Az ajánlatot főmondatbeli tárgyragja nem másolható át rá. 2. „Ez volt az a számítás, amelyet ellenőrizned kellett.” Ellenőrzünk valamit: a névmás tárgy. 3. „Megkaptam mindent, amire szükségem volt.” Szükségünk van valamire: az amire alak illik ide.
Az első két mondatban az amiről és az amit változat is használatos; ezek ragja ugyanazt a mondatbeli szerepet fejezi ki. A harmadikban a főmondat nem nevez meg konkrét tárgyat. A feladat megoldásakor az előzményt és a mellékmondatbeli szerepet külön kell azonosítani.