Rövidítések és jelek
A-t, b-vel, x-szel: betűjelek toldalékolása
A betűjelhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, a jel kiolvasásához igazodva: A-t, b-vel, x-szel, y-nal. Az x iksz ejtése sz-re végződik, ezért a -vel rag hasonult alakját, a -szel részt írjuk ki.
A cikk tartalma
A leírt jel mögött kimondott név áll
Egy teszt válaszai lehetnek A, B és C jelűek. Ha az A jel kiolvasása á, a tárgyragos alak A-t. A nagy A betűt megőrizzük, és kötőjel után írjuk a t ragot. A toldalék kedvéért nem kell a választ jelölő betűt Á-ra cserélni.
A b betű neve bé, ezért a -vel kapcsolata b-vel. A toldalék alakját a kiejtés határozza meg, miközben az alapjel írásképe változatlan marad. Matematikai változónál ez különösen fontos: a kis b és a nagy B különböző jelölések lehetnek.
Négy olvasat, négy toldalékos forma
| Jel | Megadott kiolvasás | Toldalékos példa |
|---|---|---|
| A | á | A-t |
| b | bé | b-vel |
| x | iksz | x-szel |
| y | ipszilon | y-nal |
Miért kell az sz az x után?
Az x-szel alakban a -vel rag v-je a kimondott iksz utolsó hangjához, az sz-hez hasonul. A kötőjel után a hasonult toldalékot teljesen kiírjuk. Az x-el emiatt nem felel meg a megadott iksz kiolvasás ragos alakjának.
Az y-nal ugyanilyen elven készül. Az ipszilon végén n hallható, és a rag n-nel kezdődő alakját kapcsoljuk a jelhez. A jel és a toldalék határán a betűvel írt rész azt mutatja, hogyan kell a teljes alakot kiejteni.
Tárgyragnál kötőhangzó is szükséges lehet: az f jel eff kiolvasásához f-et kapcsolódik. A betűjelhez tehát nem minden esetben puszta t kerül. A teljes kimondott alak segít a döntésben.
Hosszabb képletnél segíts az olvasónak
Egy bonyolult képlet többféleképpen is felolvasható, és a végéhez illő toldalék a választott olvasattól függhet. A szegedi matematikai írásútmutató ezért következetes kiolvasást javasol, hosszú képletnél pedig a nehezen áttekinthető ragos alak kerülését.
Gyakran egyszerűbb egy közszóval folytatni: „az x változóval számolunk”, „a B válaszhoz tartozó indoklás”. Ekkor a rag a változó vagy a válasz szóhoz kerül. Ez szerkesztési lehetőség; a rövid x-szel és B-hez alak önmagában szabályos.
Egy adatbázis mezőneve, egy matematikai jel és egy teszt válaszbetűje mind saját alapformával rendelkezik. A rag hozzáadása előtt ellenőrizd a kis- és nagybetűt, majd mondd ki a jel nevét. Ez a sorrend megőrzi az azonosítót és a magyar mondat olvashatóságát is.
Az x-szel kötőjele és az x − 1 mínuszjele
Egy matematikai magyarázatban egymás mellett szerepelhet a „Szorozzuk meg x-szel” utasítás és az x − 1 kifejezés. Az x-szel belsejében rövid kötőjel kapcsolja a magyar ragot a betűjelhez. Az x − 1 közepén mínuszjel jelöli a kivonást.
Ezért a kézirat minden rövid vízszintes vonását nem cserélheted egyszerre matematikai mínuszjelre. Az x−szel alakban az idegen szerepű jel megbontaná a magyar toldalékolás írásmódját. Szövegként x-szel, kivonásként x − 1 a megfelelő forma; a kivonás itt U+2212 mínuszjelet használ.
Próba: egy automatikus jelcsere után ez maradt: „Számoljunk x−szel.” Javítása: Számoljunk x-szel. A toldalék hasonult sz-je megmarad; csak a toldalékot kapcsoló jelet állítjuk vissza. A képletek műveleti jeleit ezután külön olvasd át.
Gyakorlás
- 1. Az x-et iksznek olvassuk. Kapcsolj hozzá -vel ragot!
- 2. Az y-t ipszilonnak olvassuk. Kapcsolj hozzá -val ragot!
- 3. A b kiolvasása bé. Hogyan írjuk a -vel ragos alakját?
- 4. Írd le tárgyraggal az effnek olvasott f jelet!
Megoldás
1. x-szel: a v az sz-hez hasonul. 2. y-nal: az ipszilon n végéhez igazodik a rag. 3. b-vel: a bé magánhangzóra végződik, ezért nincs mássalhangzó-hasonulás. 4. f-et: a kimondott alakhoz szükséges e kötőhangzót is kiírjuk. Mindegyik toldalék kötőjellel kapcsolódik.