Tulajdonnevek és toldalékok
Dunakeszi lakos vagy dunakeszii lakos? Egy i elég
A település neve Dunakeszi, a belőle képzett melléknév dunakeszi: például dunakeszi lakos. Az i-re végződő magyar helynév -i képzős alakjának végén egyetlen i-t írunk.
A cikk tartalma
A név és a belőle képzett jelző
- A vonat Dunakeszi mellett haladt el.
- A dunakeszi utas a következő megállónál szállt le.
A Dunakeszi tulajdonnév egy konkrét települést azonosít. A dunakeszi melléknév azt jelzi, hogy valaki vagy valami ehhez a településhez kapcsolódik. A két alak a mondat belsejében a kezdőbetűjével is különbözik.
A második példában az utas jelzője szerepel, ezért kisbetűvel kezdjük.
Mi történik az i képzővel?
A név már eleve i-re végződik. A helyesírás ebben a típusban nem jelöli két egymás mellé írt i-vel a név végét és a képzőt. A szabályos eredmény dunakeszi, nem dunakeszii.
Hasonlóan alakul a Balatonalmádi → balatonalmádi és a Zamárdi → zamárdi pár. A melléknévi szerepet a mondatból értjük meg, miközben az íráskép végén egy i marad.
A mondat eleje elfedheti a különbséget
A „Dunakeszi vállalkozók találkoztak” mondat elején a melléknév is nagy kezdőbetűt kap. Ebből nem következik, hogy mondat belsejében is nagybetűs lenne. A „Ma dunakeszi vállalkozók találkoztak” már egyértelműbben megmutatja a szófaji szerepet.
Intézménynév részeként külön névírási szabályok is szerepet kaphatnak. Egy egyszerű köznévi kapcsolat, például a dunakeszi lakos esetében nincs ilyen többletfeltétel.
Gyors ellenőrzés
Nézzük meg, hogy magát a települést nevezzük-e meg, vagy valamely főnév jelzőjét alkotjuk belőle. Ezután ellenőrizzük a kezdőbetűt. A szó végén mindkét esetben egy i marad. Így a névazonosítást és a melléknévképzést külön döntésként tudjuk kezelni.