Sárospatak és Hűvösvölgy: település- és városrésznevek

Lakott hely vagy természeti képződmény?

A Sárospatak nevet településnévként egybeírjuk. A Sáros-patak ezzel szemben víznévi szerkezet: a patak földrajzi köznévként kapcsolódik a név előtagjához. A két alakot tehát nem ugyanannak a névnek két tetszőleges írásváltozataként érdemes kezelni.

A Hűvösvölgy és a Hűvös-völgy pár még világosabban mutatja a döntést. Az egybeírt alak városrészt jelöl, a kötőjeles domborzati név. Ha egy lakóhelyet mutatsz be, a városrész nevét ellenőrizd. Ha a táj alakulatáról írsz, a domborzati megnevezésre lehet szükség. A kiejtés a két esetben önmagában nem ad biztos választ.

A felismerhető szóelemek gyakran egy névvé állnak össze

A Balatonalmádi, Békásmegyer és Ferencváros alakokban több elem is felismerhető. A helynévi egybeírás azonban megőrzi a teljes megnevezés egységét. Nem kell kötőjelet beiktatni pusztán azért, mert a névben egy másik név vagy egy közszó is felismerhető.

A hosszú településnevek sem a közszói összetételek szótagszámlálását követik. Egy térkép vagy címlista rendezésekor ezért kockázatos a hosszú névalakokat általános tördelési ötletből szétszedni. A névhez tartozó kötőjel és a szöveg megjelenítési tördelése eltérő dolog; a hivatalos névalakot változatlanul kell tudnod visszaállítani.

Vannak különírt vagy kötőjeles lakotthelynevek is

Hogyan kezeld a címlistát vagy bemutatkozó szöveget?

Egy kapcsolati oldalon először a településnevet, utána szükség esetén a városrészt add meg. Ha az adatforrás eleve összekapcsolt nevet használ, például Érd-Ófalu, ellenőrizd ennek szerkezetét. Ha külön mezőkben kaptad az adatot, ne készíts belőlük automatikusan új hivatalos nevet.

A földrajzi név ellenőrzésekor a találat típusát is olvasd el. A térképi keresőben megjelenhet egy megálló, egy intézmény, egy domborzati alakulat és egy településrész hasonló névvel. A szövegedhez tartozó nevet ezek közül kell kiválasztani. A helyesírási szótár és a hiteles helynévjegyzék együtt használható: az egyik a név írásához, a másik a megjelölt helyhez ad támpontot.

Kerekegyházi vagy kerekegyházai: az alapalak felismerése

Egy település nevéből képzett jelző olykor rövidül: Pannonhalma → pannonhalmi. A -falva, -háza, -telke és hasonló végű nevekben az utolsó a vagy e általában kiesik az -i képző előtt. A pannonhalmi alakban ezért nem egy hiányzó betűt kell keresned.

A kevésbé ismert alapalak felismerését azonban segítheti a megtartott magánhangzó. A szabályzat a kerekegyházai és becsvölgyei formát is elfogadhatónak mondja. A kerekegyházi és becsvölgyi alak szintén megfelelő. Egy kevéssé ismert hely bemutatásakor a teljes alapalakot láttató forma hasznos lehet.

Szerkesztési helyzet: az adatforrás Kerekegyháza, a kéziratban kerekegyházai program szerepel. Ezt nem kell automatikusan kerekegyházi program alakra javítani. Válassz következetes névhasználatot, és az első említéskor írd ki a település nevét is. A hagyományosan rögzült pannonhalmi típusú formáknál a bevett alak a biztos kiindulópont.

Próbáld ki a névtípus felismerését

• 1. A települést említő mondatban ezt olvasod: Sáros-patakra utazom.
• 2. A budapesti városrészt így írták: Hűvös-völgyben lakik.
• 3. A személynévi előtagot tartalmazó név: JózsefAttila-lakótelep.
• 4. A feladat megadja a település–városrész kapcsolatot: Érd + Ófalu. Hogyan kapcsolod össze?

Megoldás

1. Sárospatakra utazom: a település neve egybeírt. 2. Hűvösvölgyben lakik: a városrésznevet használjuk. 3. József Attila-lakótelep: a személynév két külön szava megmarad, a lakótelep kötőjellel kapcsolódik. 4. Érd-Ófalu: a megadott településhez a helységrész neve kötőjelesen társul.

A Hűvös-völgy alak önmagában helyes földrajzi név is lehet. A második feladatban azért javítottuk, mert a mondat kifejezetten a városrészt nevezi meg. Ez a jelentéshez kötött döntés a helyesírás egyik lényeges része.