Gyakran elírt szavak
Edd vagy egyél, idd vagy igyál? Felszólító alakok
Az egyél és igyál általános ragozású felszólítás: Egyél valamit! Igyál egy kortyot! A meghatározott tárgyhoz edd és idd illik: Edd meg a szendvicset! Idd meg a teát! A hosszabb egyed és igyad alak is helyes.
A cikk tartalma
A rendhagyó alakot a mondattal együtt jegyezd meg
Az eszik és az iszik felszólító alakját nem kapjuk meg az eszikj vagy iszikj betűsor leírásával. A felszólító alakok más tőváltozattal épülnek fel. A köznyelvben egyél, egyen, együnk, illetve igyál, igyon, igyunk alakokat használunk.
A címben szereplő párok egy megszólítotthoz szólnak, és ugyanazt a cselekvést kérik. A ragozás mégis változik attól függően, mennyire meghatározott a tárgy. Ezt teljes mondatokkal könnyebb megtanulni, mint egymástól elszakított szólistával.
Mit nevez meg a tárgy?
| Általános kérés | Meghatározott tárgy | A különbség |
|---|---|---|
| Egyél valamit indulás előtt! | Edd meg a félretett szendvicset! | Az elsőben nincs kijelölt étel, a másodikban van. |
| Igyál egy korty vizet! | Idd meg a pohár vizet! | Egy mennyiség kérése és a megnevezett adag elfogyasztása. |
| Egyél gyümölcsöt! | Edd meg ezt az almát! | Az általános ételtípus mellett konkrét darabot nevezünk meg. |
Miért két d, de egy gy?
Az edd és idd rövid alakban a módjel nélküli e-, illetve i- tőhöz kettőzött -dd személyrag járul. A hosszabb alak egyed, illetve igyad: ezekben a felszólítás -gy módjele is megjelenik, és utána egy d áll.
Az egyél és igyál alakban ugyancsak egy gy-t írunk. A hisz igéből ismert higgy mintáját ezért ne alkalmazd minden hasonló végű igére. A felszólító formák írásában a szó saját alakját és az adott ragozást együtt kell figyelembe venni.
A tárgy elmaradhat, a kapcsolata megmarad
Nézd ezt a párbeszédet: A maradék szendvicset is eltegyem? Inkább edd meg! A második mondatban a szendvics szó már nincs ott, mégis egyértelmű, mit kellene megenni. Emiatt az edd alak illik bele.
Más a helyzet az Éhes vagy? Akkor egyél! beszélgetésben. Itt étkezésre biztatjuk a másikat, konkrét tárgy megnevezése nélkül. Mindkét felszólítás teljes és természetes a saját környezetében. A tárgy elhagyása önmagában nem dönt a két forma között.
Egyél a levesből: a névelő önmagában nem dönt
„Egyél a levesből!” Bár tudjuk, melyik levesről beszélünk, ebből a levesből valamennyit kínálunk. A levesből -ből ragos alak, ezért a pusztán előtte álló a névelő alapján nem válthatunk edd formára.
„Edd meg a levest!” Itt a levest tárgyként nevezzük meg, a kérés a megjelölt adag elfogyasztására vonatkozik. Ugyanilyen különbség van az „Igyál a teából!” és az „Idd meg a teát!” között. A választáshoz az egész bővítményt olvasd el: a teából és a teát más kapcsolatot alkot az igével.
Gyakorlat: válassz az előzmény alapján
1. Most szedtük le ezeket a málnaszemeket. ___ meg őket! (Egyél / Edd)
2. Ha szeretnél, ___ még egy falatot! (egyél / edd)
3. A teád kihűl. ___ meg, amíg jólesik! (Igyál / Idd)
4. Javítandó-e az Igyad meg nyugodtan mondat igéje?
Megoldások és indoklás
1. Edd: az ezeket és az őket megnevezett, határozott tárgyra utal.
2. Egyél: egy további, előre meg nem határozott falatot kínálunk.
3. Idd: a tea az előző mondatban azonosíthatóvá vált.
4. Az igyad helyes hosszabb alak. Rövid párja az idd; a kettő közti választás a megfogalmazásod része.