Egyik-másik: kötőjel a némelyik jelentésben

A kötőjeles forma egyetlen megnevezés

Az egyik-másik egy csoport néhány tagjára utal úgy, hogy nem sorolja fel pontosan, melyekre. A szó közepén rövid kötőjel áll, két oldalán szóköz nélkül. A mindkét szót különválasztó vessző vagy a szóközökkel közrefogott gondolatjel más szerkezetet jelezne.

Az „egyik-másik kézirat hiányos” megfogalmazás nem mond pontos darabszámot. Akkor használható jól, ha a közlésben nincs szükség tételes felsorolásra. Ha a szerkesztőknek konkrétan javítaniuk kell, nevezd meg az érintett kéziratokat is. Ez a tartalmi pontosság kérdése, a kötőjel ettől függetlenül szükséges.

Külön utalás két dologra

• Egyik-másik lap széle felpöndörödött.
• Egyik-másik jelentkező személyesen is telefonált.
• Az egyik boríték kék, a másik fehér.
• Az egyik változatot elküldtem, a másikat még javítom.

Az „egyik könyv új, a másik használt” mondat két külön példányt állít egymás mellé. Itt nincs egyik-másik névmás: az egyik és a másik a saját főnevéhez vagy állításához kapcsolódik. A két szerkezetet a mondat külön tagjai választják el.

A főnév számát is figyeld

Jelzőként az egyik-másik után egyes számú főnév természetes: egyik-másik lap, egyik-másik kérdés. A közlés több tagból is kiválaszthat néhányat, de a szerkezetben a főnév ettől nem válik automatikusan többes számúvá.

A némelyik szóra cserélés jó ellenőrzési próba: „Némelyik lap széle felpöndörödött.” Ha a mondat értelme megmarad, a kötőjeles egyik-másik használata indokolt lehet. Ez a próba a jelenlegi jelentéshez ad segítséget; más névmáspárok írását külön kell ellenőrizni.

Javítsd a kötőjelet a jelentéshez igazítva

Szerkesztett hibás példa: „Egyik másik bekezdés túl hosszú, az egyik felsorolás viszont jól követhető.” Az első kapcsolat javítása: „Egyik-másik bekezdés túl hosszú”. A mondat későbbi egyik szavához semmit nem kell hozzákapcsolni: az önálló utalás már megfelelő volt.