Lehet egyetlen szóból teljes mondat?

Az igealak sok információt hordoz

• – Megérkeztél?
• – Megérkeztem.

A Megérkeztem szóban felismerhető a cselekvés, a múlt idő és az egyes szám első személy. A magyarban az én névmást nem szükséges minden mondatban külön kitenni. Ezért a rövid közlés nyelvtanilag és a helyzetben is elegendő lehet.

Az elhangzó válasz egyetlen írott szó, miközben teljes közlést ad a kérdésre.

Nem minden egyszavas közlés ugyanolyan

Az „Esik.” igei mondat más felépítésű, mint az „Igen.” válasz vagy a „Csend!” felszólításszerű közlés. A rövidség közös bennük, a nyelvtani elemzésük eltérhet.

A „Mikor indulunk?” kérdésre adott „Holnap.” válasz a korábbi mondatból egészül ki. Az olvasó tudja, melyik esemény idejéről van szó. Egy nyelvtani feladatban ezért a teljesség és a szavak száma külön szempontként jelenhet meg.

Címke vagy mondat?

A Nyitvatartás szó egy ajtóra kiírva lehet tájékoztató címke. A „Nyitva.” ugyanott állapotot közöl. A tipográfiai hely és a funkció is számít: egy menüpontot vagy oszlopcímet nem kell automatikusan mondatként kezelni.

Címek végére rendszerint nem teszünk pontot, míg egy kijelentő mondatot ponttal zárunk. Ettől a szó önmagában nem változik meg; a szövegbeli szerepét jelöljük másként.

Mire figyeljünk fogalmazáskor?

Az egyszavas mondat lehet világos és hatásos, ha a helyzetből minden szükséges információ kiderül. Ha az olvasó nem tudja, ki érkezett meg vagy mi történt, egészítsük ki a közlést. A mondat használhatóságát a megértés és a nyelvtani szerkezet együtt mutatja meg, nem egy előírt minimális szószám.