Értesít vagy értesül? Ki adja és ki kapja a hírt?

Ugyanaz a hír két nézőpontból

„Anna értesítette Bálintot az új időpontról.” Anna a közlő, Bálint a címzett, az új időpont a hír témája. „Bálint Annától értesült az új időpontról.” Most Bálint az alany, Anna pedig -tól ragos alakban a forrás. A két mondat ugyanazt a tájékoztatási helyzetet mutathatja más oldalról.

Ha csupán az igét cseréled ki, könnyen felborul a szereposztás. Az „Anna értesült Bálintot az új időpontról” ezért nem működik. Előbb döntsd el, kinek a cselekvését vagy tudomásszerzését akarod bemutatni, aztán rendezd el a szereplőket a hozzá illő kapcsolatokkal.

A forrás személy és dokumentum is lehet

Értesülhetsz valakitől, egy levélből vagy egy közleményből. A forrás el is maradhat: „Ma értesültünk a változásról.” Ez természetes mondat, de egy vitatott vagy fontos információnál hasznos lehet hozzátenni, honnan tudod. A megnevezett forrás ellenőrizhetőbbé teszi a közlést.

Az értesít mellett a címzett tárgy: a munkatársat, a résztvevőket, engem. A témát jellemzően -ról, -ről raggal vagy tagmondattal fejezhetjük ki: „Értesítettek a halasztásról”; „Értesítettek, hogy az eseményt elhalasztják.” A téma helyére tehát nem a címzett alakját kell átmásolni.

Négy világos tájékoztatási mondat

• A szervező értesítette a vendégeket a teremváltozásról.
• A vendégek a szervező leveléből értesültek a teremváltozásról.
• Ha megérkezik a javított fájl, értesítelek róla.
• A pontos kezdésről tegnap értesültem.

Elküldött üzenet és tudomásszerzés

Egy munkafolyamatban érdemes elkülöníteni az üzenet elküldését és azt, hogy a címzett valóban tudomást szerzett a tartalmáról. „Elküldtük az értesítő levelet” közvetlenül az elvégzett küldésről szól. „Mindenki értesült a változásról” már minden érintett tudomásszerzését állítja. Az egyikből megfelelő visszajelzés nélkül nem következik automatikusan a másik.

Ez a különbség a nyelvi pontosságot szolgálja; nem feltételez külön technikai rendszert. Saját szerkesztett beszámoló: „A levelet ma kiküldtük; három címzett már visszajelzett.” Ez pontosan elmondja, mi ismert. Ha a címzett maga írja, hogy „értesültem a változásról”, az ő közlése alapot ad a tudomásszerzés leírására. Összefoglaló készítésekor az értesít és az értesül cseréje ezért a bizonyítható eseményt is érintheti.