Számok, dátumok és időpontok
Ezerforintos, ezer forint, 1000 forintos: melyik mikor jó?
Ezerforintos a helyes betűs melléknévi alak: ezerforintos tétel. A pénzösszeg ezer forint, számjegyes jelzőként pedig 1000 forintos. Az egybeírás a szerkezet és a számnév írásmódja szerint változik.
A cikk tartalma
Az ezer forint összeg, az ezerforintos jelző
Az „ezer forint” mennyiségjelzős kapcsolat: a számnév a pénzösszeget adja meg, ezért külön áll a forint szótól. A „Van nálam ezer forint” mondat ezt az összeget nevezi meg.
Az ezerforintos alakban a forint -s képzős melléknévvé válik. A tőszámnévi előtag és az ilyen képzős szó az AkH. 117. pontja szerint egybeírandó, ha mindkét összetételi elem egyszerű. Az ezer és a forintos megfelel ennek, ezért ezerforintos tétel, ezerforintos kedvezmény a betűs alak.
Három gyakori használat
| Alak | Példa |
|---|---|
| ezer forint | Ezer forint maradt. |
| ezerforintos | Egy ezerforintos tételt javítottak. |
| 1000 forintos | Egy 1000 forintos tételt javítottak. |
A számjegyes írás külön marad
A szabály a számjeggyel írt mennyiséget külön kezeli. Ilyenkor a képzős szót különírjuk: 1000 forintos. A betűs ezerforintos egybeírását tehát nem másoljuk át az 1000forintos alakra, és a szám után kötőjel sem szükséges.
A rövidített pénzegység egy másik megoldás: 1000 Ft. Az Ft előtt szóköz áll, és a rövidítés után nincs pont. Ha a forintos jelzőre van szükséged, a teljes szóval írt 1000 forintos áttekinthető választás.
Mi történik összetett számnévvel?
Ha a számnévi előtag összetett, a betűs melléknévi kapcsolat is különírt lehet: tízezer forintos tétel. Ezt meg kell különböztetni a bankjegyet önálló főnévként megnevező tízezerforintos szótól, amelyet a szabályzat az egybeírt kivételek között említ. Az ezerforintos jelzőhöz tehát nem szükséges bankjegyre gondolni; az egyszerű ezer előtag elegendő az alapvető szabály alkalmazásához.