Vesszők és érthető mondatok
Felsorolások írásjelei és kezdőbetűi
A felsorolás írásjelei attól függnek, hogy a tételek egy mondatot folytatnak, önálló mondatok, vagy rövid címkeszerű megnevezések. Mondatba illeszkedő elemeknél kis kezdőbetű és vesszős vagy pontosvesszős tagolás használható, az utolsó elemet pont zárja. Önálló mondatoknál nagy kezdőbetű és saját mondatzáró jel kell. Rövid címkéknél az írásjel elhagyható.
A cikk tartalma
Mondd ki a bevezetést az első elemmel együtt
A felsorolás szerkezetét könnyen megvizsgálhatod, ha egybeolvasod a bevezető szöveget és az egyes tételeket. Az „A levélben szerepeljen a címzett neve” egyetlen mondat részeként működik. Ha ezt a mondatot listára töröd, a nyelvtani kapcsolat megmarad.
Ilyen listában a közszóval kezdődő tételeket kisbetűvel indítsd. A tulajdonnevek természetesen megőrzik nagy kezdőbetűjüket. Egyszerű felsorolásban vessző zárhatja a köztes elemeket, a teljes mondat végére pedig pont kerül.
Minta: egy mondat folytatása
- a címzett neve,
- a választott időpont,
- a pontos helyszín.
A következő saját minta bevezetése: „A levélben szerepeljen:”. Az alábbi három sor együtt fejezi be a mondatot.
Minta: önálló utasítások
- Olvasd át a címzett nevét.
- Ellenőrizd a dátumot és az időpontot.
- Nyisd meg a csatolt fájlt.
Ha minden tétel teljes mondat, minden sor saját nagy kezdőbetűt és mondatzáró jelet kap. Ez jó megoldás egy rövid használati útmutatóhoz, mert az olvasó minden pontban egy végrehajtható feladatot talál.
A példák bevezetése lehet: „Küldés előtt végezd el ezeket az ellenőrzéseket:”. A felsorolás sorai önálló utasítások.
Az útmutatók tárgyszerű utasításait ponttal is lezárhatod. A felszólító alak tehát ebben a szövegtípusban megengedi a pontot; nyomatékos felszólítás végére felkiáltójel illik.
Rövid címkék és bonyolultabb tételek
Egy űrlap vagy vázlat rövid megnevezései címkeszerűek lehetnek: Név; Telefonszám; Megjegyzés. Ha ezeket külön sorban jeleníted meg, a sorvégi írásjelek elhagyhatók. A kezdőbetűk formáját tartsd egységesen; a lista típusából indulj ki.
Pontosvesszővel áttekinthetőbben választhatod el a hosszabb tételeket, különösen ha egy-egy elem belsejében már vessző szerepel. A pontosság szempontjából először az egyes tételek határa legyen világos. Az önálló mondatokat és a félmondatos címkéket lehetőleg ne keverd ugyanabban a listában; alakítsd őket közös szerkezetűre.
A felsorolásjel vagy a sorszám nem pótolja automatikusan a mondat írásjelét. A „2. Ellenőrizd a dátumot.” sorban az első pont a sorszám része, a második a mondatot zárja.
Ha egy listatétel belsejében is van vessző
- ecseteket, köztük két vékonyat;
- festékeket, legalább három színben;
- rajzlapokat.
A rajzfoglalkozás eszközlistájának bevezetése: „A következőket készítsd elő:”. Minden alábbi tétel ugyanazt a mondatot folytatja. Az egyes tételeken belüli pontosításokat vessző választja el, a teljes tételek határát pedig pontosvessző teszi láthatóvá.
Az utolsó tétel pontja az egész mondatot zárja. Ha a listát folyó szöveggé alakítod, a szerkezet továbbra is felismerhető: ecseteket, köztük két vékonyat; festékeket, legalább három színben; rajzlapokat. A sorok megtörése és a nyelvtani tagolás együtt segít az olvasónak.
Gyakorlás: alakíts át egy vegyes listát
A vázlat három tétele: „címzett neve”; „A dátumot ellenőrizd”; „csatolmány megnyitása”. Írd át őket három önálló, tegező utasító mondatra. Ezután ugyanennek a feladatnak készíts rövid, címkeszerű listát is.
Lehetséges megoldások
Önálló mondatok: Ellenőrizd a címzett nevét. Ellenőrizd a dátumot. Nyisd meg a csatolmányt. Külön sorba törve mindegyik mondat nagybetűvel indul és ponttal végződik; felkiáltójel is választható a felszólítás nyomatékának megfelelően.
Címkeszerű változat, soronként egy tétellel: Névellenőrzés; Dátumellenőrzés; Csatolmány. A külön sorba rendezett rövid címkék után elhagyhatók a sorvégi írásjelek. A választott listaformát az határozza meg, hogy emlékeztetőt vagy részletes végrehajtási útmutatót szeretnél adni.