Vesszők és érthető mondatok
Kettőspont és pontosvessző: mikor melyik segít?
A kettőspont magyarázatot, példát, felsorolást vagy idézetet vezethet be. A pontosvessző nagyobb, egymáshoz kapcsolódó egységeket választ el, például vesszőket tartalmazó csoportokat egy felsoroláson belül. A két jel eltérő kapcsolatot mutat. Mindkettő előtt elmarad a szóköz, utánuk a szokásos mondatbeli használatban szóközt írunk.
A cikk tartalma
Kettősponttal megmutathatod, mi következik
- Három dolgot ellenőrizz: a nevet, a dátumot és a helyszínt.
- A feladat egyszerű: rendezd időrendbe a bekezdéseket.
- A mintalevél ezzel zárul: „Köszönöm a segítséget.”
Az Egy adat hiányzik: a telefonszám mondatban a kettőspont után megnevezzük a hiányzó adatot. A jel az előző részben felvetett tartalmat bontja ki. Ugyanígy bevezethet egy fontos magyarázatot: Új időpontot keresünk: a terem foglalt.
A választás szerkesztési döntés is lehet. Az Új időpontot keresünk, mert a terem foglalt változat kifejtett kötőszóval mutatja az okot. A kettőspontos megoldás tömörebb, de a mögötte álló kapcsolatnak ebben is érthetőnek kell maradnia.
Pontosvesszővel nagyobb egységeket határolhatsz el
Ha egy felsorolás több csoportból áll, az elemek közti vessző mellett szükség lehet erősebb látható határra. Saját példa: A táblázatban ezek a csoportok szerepelnek: hétfő, kedd, szerda; január, február, március; tavasz, nyár, ősz. A pontosvessző választja el a napokat, a hónapokat és az évszakokat.
Összetett mondatban is használhatod, amikor lazábban összetartozó tagmondatokat kapcsolsz: A levél elkészült; a mellékletet még ellenőrizni kell. A ponttal két önálló mondatot is alkothatnál. A pontosvessző az összetartozást megtartva ad erősebb határt.
Mit kezdesz kisbetűvel a jel után?
| Szándék | Saját minta |
|---|---|
| A hiányzó elem megnevezése | Egy melléklet hiányzik: az adatlap. |
| Két kapcsolódó állapot elkülönítése | A levél kész; az adatlap még hiányzik. |
| Egy közös bevezetés után önálló mondatok | Két teendő maradt: Ellenőrizd a nevet. Csatold az adatlapot. |
Ha a kettőspont után ugyanaz a mondat folytatódik, az ott álló közszó rendszerint kisbetűs: Egy feladat maradt: az ellenőrzés. Teljes idézett mondat vagy több önálló mondat bemutatásakor nagybetűs kezdés is szükséges lehet. A kettőspont utáni nagybetű tehát a szerkezettől függ.
A pontosvessző általában ugyanazon összetett mondaton belül áll, ezért utána kisbetűs folytatás következik, ha a szó önmagában nem tulajdonnév. A Minden kész; Péter még egyszer átolvassa mondatban a Péter a személynév miatt nagybetűs.
Ne tedd bonyolultabbá a szöveget a szükségesnél
Egy két elemből álló egyszerű felsoroláshoz többnyire elegendő az és vagy a vagy. A Név; telefonszám alak egy mondaton belül indokolatlanul szétszakíthatja az összetartozó elemeket. A név és a telefonszám általában világosabb.
A pontosvessző nem javítja ki a hiányzó információt. A Szerdán; pénteken találkozunk például továbbra sem árulja el, hogy két találkozóról vagy két választható időpontról van-e szó. Előbb az üzenetet pontosítsd, utána válaszd ki a hozzá illő írásjelet.
Két feltételhez két külön teendő tartozik
- Önálló próba: Ha a kép éles, megtartjuk; ha életlen, újat kérünk. A kép minőségéhez tartozó két-két tagmondatot a pontosvessző választja csoportokra.
Ha a fájl teljes, továbbítom; ha hiányos, visszakérem. A mondat két nagyobb egységből áll. Mindkettőnek van feltétele és következménye: az első pár a teljes fájlra, a második a hiányosra vonatkozik. A vessző a páron belül, a pontosvessző a két pár között áll.
Ponttal is tagolhatod: Ha a fájl teljes, továbbítom. Ha hiányos, visszakérem. A választott jel mellett mindkét feltételnek a hozzá tartozó teendővel kell együtt maradnia. A kettőspont ebben a mintában más kapcsolatot sugallna, hiszen a második feltétel nem az első teendő magyarázata.
Gyakorlás: válaszd ki a kapcsolatot
1. A következő szöveg megnevezi a hiányzó adatot: „Egy adat hiányzik … a telefonszám.” 2. Két kapcsolódó, de külön állapotot közlünk: „A levél elkészült … a nyomtató még nem működik.” 3. Javítsd a szóközöket: „A cél : világos szöveg ; a részleteket később egyeztetjük.”
Megoldás és indoklás
1. Egy adat hiányzik: a telefonszám. A kettőspont után következik a hiányzó adat megnevezése. 2. A levél elkészült; a nyomtató még nem működik. A pontosvessző két lazábban kapcsolódó tagmondatot választ el. A ponttal két mondat is alkotható.
3. A cél: világos szöveg; a részleteket később egyeztetjük. A kettőspont és a pontosvessző az előttük álló szóhoz tapad, utánuk egy-egy szóköz áll. A mondat egyszerűbb kétmondatos változata is megfelelő: Világos szöveget szeretnénk. A részleteket később egyeztetjük.