Könnyen összekeverhető szavak
Fölül, felül, felől: honnan vesszük le a képet?
A fölül névutó jelentheti azt, hogy valami fölött levő helyről: például a ház fölül. A felül más használata helyzetet vagy határt jelölhet. A teljes szerkezet alapján döntsünk, mert az e-s és ö-s alakok több szerepben is előfordulnak.
A cikk tartalma
Három irányt érdemes elkülöníteni
- Hol van? Az asztal fölött.
- Hová kerül? Az asztal fölé.
- Honnan kerül le? Az asztal fölül.
A „kép az asztal fölött van” helyzetet ír le. A „képet az asztal fölé teszem” célirányt fejez ki. A „képet az asztal fölül veszem le” kiindulási helyet jelöl. Az utolsó megoldás ritkább, de a szótár számon tartja.
A kérdőszó megválasztása hasznosabb támpont, mint annak eldöntése, hogy melyik alak hangzik ismerősebben.
A felől is megjelenhet ebben a szerepben
A felől közismert jelentése valaminek az irányából: például a kapu felől. Van olyan, népiesebb használata is, amely valami fölötti helyről való elmozdulást jelöl. A nyelvi tanácsadás ezért a „leveszem az asztal felől a képet” szerkezetet is elfogadja.
Ez könnyen kétértelművé válhat egy rövid mondatban. Szükség esetén írjuk körül: „Leveszem a képet az asztal fölötti falrészről.”
Mi a különbség a felül alaktól?
A felül határozószó helyzetet is jelölhet: „Felül van a vastagabb lap.” Névutóként -n ragos szóval határ meghaladását fejezi ki: „a kereten felül”. Emellett a felül ige is lehet: „A gyerek felül az ágyban.”
Az ö-s fölülnek szintén több szótári szerepe van. Ezért pusztán az e és ö megkülönböztetéséből nem készíthető minden mondatra működő szabály.
Ha az érthetőség a cél
Használjunk konkrét helymegjelölést, ha a ritkább névutó megakasztaná az olvasót. A helyes, de kevésbé ismert alak és a világosabb átfogalmazás közötti választás szerkesztői döntés. A javítás során az eredeti mozgásirány maradjon meg.