Különírás és egybeírás
Igekötős igék: mikor írjuk egybe, és mikor külön?
Keresd meg, melyik igéhez vagy igenévhez tartozik az igekötő. Közvetlenül előtte állva rendszerint egybeírjuk vele; mögötte vagy közbeékelődő szó mellett külön alakban jelenik meg.
A cikk tartalma
Ugyanaz a művelet három mondatban
| Mondat | Megfigyelés |
|---|---|
| Feltöltöm a termékleírást. | A fel közvetlenül a töltöm előtt áll. |
| A termékleírást töltöm fel. | A fel az ige mögé került. |
| Fel szeretném tölteni a termékleírást. | A szeretném szó elválasztja az igekötőt a tölteni alaktól. |
A közvetlen szomszéd még nem mindig a saját ige
A „Megtudom az eredményt” mondatban a megtudom azt fejezi ki, hogy valamilyen ismeret birtokába jutok. A „Meg tudom javítani a leírást” mondatban a meg a javítani része. Itt a tudom egy másik művelet lehetőségét fejezi ki.
Ezért egy levágott szórészlet vizsgálata félrevezethet. A meg tudom és a megtudom közötti döntéshez a teljes mondatot olvasd el.
A tagadás és a hangsúly is átrendezheti a mondatot
- Nem töltöm fel a hibás fájlt.
- A javított változatot töltöm fel.
- Fel is töltöm a javított változatot.
Mindhárom mondatban ugyanahhoz az igéhez tartozik a fel. A különírás oka a mondatbeli helyzete. A jelentés értelmezése után a leírt sorrendet ellenőrizd.
Ismétlődő igekötők és az útmutató határa
A „Be-benézett a műhelybe” mondatban az ismétlés alkalomszerű, többszöri cselekvést érzékeltet. Az ilyen alak más szerkezet, mint a „Fel is töltöm” példa; az ismétlődő igekötők közötti kötőjel nem helyettesíthető szóközzel.
A ritkább, jelentésfüggő eseteket szótári ellenőrzéssel és teljes mondattal vizsgáld. Egy automatikus javaslat különösen akkor igényel figyelmet, ha a program nem látja a mondat folytatását.
Ige és igenév ugyanabban az utasításban
- Önálló próba: Javítsd a szóközöket: A le mentett képet ki lehet nyomtatni. Megoldás: A lementett képet ki lehet nyomtatni. A le a mentett közvetlen előtagja; a ki a nyomtatni része, közöttük a lehet áll.
Egyetlen mondatban több igekötő is szerepelhet, és mindegyiket a saját szavához kell kapcsolni. Vizsgáld meg ezt a szerkesztendő utasítást: „A fel töltött fájlt el kell küldeni.” A feltöltött azt mondja meg, melyik fájlról van szó; a fel közvetlenül a töltött igenévhez tartozik. Az el viszont a küldeni része, és közéjük ékelődik a kell.
A javított utasítás tehát: „A feltöltött fájlt el kell küldeni.” Ha az első művelet elmaradását akarod jelezni, a „fel nem töltött fájl” szerkezetben a nem választja el az igekötőt az igenévtől. Ez a különírás már a hiányzó feltöltést is láthatóvá teszi. Az igekötő kapcsolását az igenévi alakoknál is ugyanúgy ellenőrizd, mint a ragozott igéknél.
Át tudnád küldeni? Egy kérés három külön szava
A helyes kérdés: „Át tudnád küldeni a javított lapot?” Az át a küldeni igenévhez tartozik; a tudnád közéjük kerül. Ezért az áttudnád alak ebben a kérésben hibás. A magázó változatban is különírjuk: „Át tudná küldeni a javított lapot?”
Az „Átküldenéd a javított lapot?” ugyanebben a helyzetben rövidebb kérés lehet. Ebben már az átküldenéd igéhez közvetlenül kapcsolódik az át. Az eredeti mondatot tehát kétféleképpen is szabályosan megfogalmazhatod; a javításkor a választott szerkezetet kell követni.
A szóközök rendezése után a kért műveletet is ellenőrizd. A „Meg tudnád nézni a lapot?” átnézést kér, az „Át tudnád küldeni a lapot?” elküldést. Egyiknek a másikra cserélése már a feladatot változtatja meg.
Próbáld ki
Írd le helyesen: 1. „át + tudom + nézni a vázlatot”; 2. „át + nézem a vázlatot”.
Megoldás és magyarázat
1. Át tudom nézni a vázlatot. 2. Átnézem a vázlatot. Az elsőben a tudom közbeékelődik; a másodikban az igekötő közvetlenül az igéhez kapcsolódik.