Különírás és egybeírás
Odaérek, de oda fogok érni: az érkezés szóhatárai
Az odaér, odaérek és odaértem egybeírandó, ha az oda közvetlenül az igéje előtt áll. Közbeékeléssel: oda fogok érni. Fordított sorrendben: érj oda.
A cikk tartalma
A célhoz érkezést nevezed meg
- A busz hamarabb odaért a megállóhoz.
- Ha most indulunk, időben odaérünk.
- Írj, amikor odaértél a találkozóhelyre.
A „Négyre odaérek az állomásra” mondat az érkezés várható idejéről szól. Az oda és az ér együtt alkotja az igekötős igét. Ragozáskor az é hosszú marad: odaérsz, odaértünk, odaérnék.
Három szó: oda fogok érni
A jövőre utaló fogok az igekötő és az igenév közé kerülhet: oda fogok érni. A „fogok” nem az odaér ige része, ezért a szerkezet három szóból áll. Ugyanígy: oda kell érnünk, oda tudunk érni.
A „Nem érek oda kezdésre” és az „Érj oda legalább tíz perccel korábban!” mondatban az oda az ige után áll. A különírásKülönírásAz az írásmód, amikor egy kifejezés elemei külön szavakként, szóközzel jelennek meg. Például: még egyszer.Részletes magyarázat → itt a szórend következménye. Semleges tagadásban ezért ezt írjuk: „Nem érek oda.”
Mikor lehet mégis külön az oda az ige előtt?
Az oda helyet is kijelölhet, különösen, ha nyomatékosan arra mutatunk. Az „Oda érek először, a másik kapuhoz később” mondatban az oda a két helyszín közül az egyiket emeli ki. Ilyenkor a különírás a hangsúlyos helyhatározói szerepet jelöli.
A semleges „Négyre odaérek az állomásra” mondatban az oda az ér igekötője, ezért egybeírjuk. A rámutató, helyet szembeállító használat miatt a kiragadott „oda érek” betűsorról önmagában nem dönthető el, hogy hibás-e.
Egy javított üzenet
„Oda fogokérni fél ötre” helyesen „Oda fogok érni fél ötre.” Az oda, a fogok és az érni önálló szavak. Az egyszerűbb „Fél ötre odaérek” változatban viszont az igekötő közvetlenül az ige elé kerül, ezért egybeírjuk.