Megoldókulcs: miért jár pont, és milyen válasz fogadható el?

A mintaválasz mellé értékelési szempont kell

Egy szövegértési vagy átfogalmazási feladatnál a tanuló használhat más szavakat, miközben ugyanazt az állítást adja vissza. A mintamondat szó szerinti egyezése ezért csak olyan feladatban lehet feltétel, amely ezt valóban előírja.

A Cornell Egyetem értékelési útmutatója a feladat elvárásainak és az értékelhető teljesítményelemeknek a világos leírását hangsúlyozza. Rövid megoldókulcsnál is érdemes külön megnevezni, mit kell a válaszban felismerni, és miért jár részpont.

Kétpontos saját szerkesztési példa

Forrásszöveg: „A pénteki foglalkozást elhalasztjuk. Az új időpontot később közöljük.” Feladat: „Foglald össze a közlést! Őrizd meg a halasztás tényét és az új időpontról szóló tájékoztatást.” A példa pontozása kizárólag ezt a két tartalmi elemet vizsgálja.

Az eltérő szóhasználatot tartalmilag vizsgáld

Kétpontos válasz lehet: „A pénteki foglalkozást későbbre teszik, és az új időpontot később jelentik be.” A teszik és a jelentik be eltér a forrásszöveg szavaitól, de mindkét kért tartalmi elem megmarad.

Az „Elhalasztják a pénteki foglalkozást” a megadott két szempontból egyet teljesít, ezért ebben a mintakulcsban 1 pontot ér. A „Változatlan időpontban, pénteken tartják a foglalkozást” ellentmond a halasztásnak, és a későbbi tájékoztatásról sem szól. A minta egyik pontfeltételét sem teljesíti.

Ne jelenjen meg utólag új követelmény

Ha a feladat csak a tartalom megőrzését kéri, a kulcs ne követeljen váratlanul egy előre ki nem jelölt mondathosszt vagy pontos szóalakot. Ha a helyesírást külön pontozod, ezt az utasításban vagy az előre megadott értékelési szempontokban is jelezd.

A kiadás előtt próbálj ki a kulccsal egy teljes, egy részleges és egy hibás választ. Ellenőrizd a feladat azonosítóját, az elérhető összpontszámot és a használt szövegváltozatot is. Ha a kérdés megváltozik, a hozzá tartozó kulcsot ugyanabban a munkamenetben kell felülvizsgálni.