Tulajdonnevek és toldalékok
Miskolc vagy Miskolcz? Mai városnév és történeti írásmód
A város mai neve Miskolc, a végén c-vel. A Miskolcz korábbi írásmód, amely régi könyvcímben vagy forrás szó szerinti idézésében megőrizhető. Saját mai szövegben a Miskolc alakot használd.
A cikk tartalma
Mai megnevezésben a jelenlegi névalak a kiindulópont
A város hivatalos honlapja Miskolc néven közli a települést. Ezt az alakot használd mai címadatban, útleírásban, meghívóban és általános ismertetőben is. A régiesebbnek látszó végződés nem teszi ünnepélyesebbé vagy hivatalosabbá a megnevezést.
A cz régi magyar betűkapcsolatként c hangot jelölhetett. Egyes családnevekben a hagyomány részeként ma is megőrződik, de ebből nem következik, hogy a települések mai nevét szabadon visszarégiesíthetjük. Az egyes tulajdonnevek rögzült alakját kell követni.
Régi forrásban a Miskolcz is hiteles alak lehet
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtári repozitóriumában Szendrei János műve Miskolcz város története és egyetemes helyirata címmel szerepel. A könyv címének pontos közlésekor indokolt megtartani a történeti cz-t. Ez a cím egy adott művet azonosít.
Más feladat egy régi szöveg tartalmának mai összefoglalása. Ilyenkor a saját mondatodban Miskolcról írhatsz, miközben a bibliográfiai címben meghagyod a régi alakot. Így egyszerre lesz világos a mai helymegjelölés és pontos a forrás azonosítása.
Toldalékkal és melléknévként
| Használat | Mai alak |
|---|---|
| Településnév | Miskolc |
| Helyet jelölő alak | Miskolcon |
| Irányt jelölő alak | Miskolcra |
| Melléknév mondat belsejében | miskolci |
A ragokat a mai névalakhoz közvetlenül kapcsoljuk. A tulajdonnév nagy kezdőbetűjét megtartjuk: Miskolcon, Miskolcra, Miskolcról. Az -i képzős melléknév viszont kisbetűs: miskolci utca, miskolci lakos, miskolci rendezvény.
Egy mondatban természetesen mondatkezdő helyzet is adhat nagybetűt. A „Miskolci vendégek érkeztek” elején a nagy M a mondatkezdésből következik; a „Három miskolci vendég érkezett” belsejében kisbetű szükséges.