Gyakran elírt szavak
Múlik, múló, múlva, múlt: hosszú ú a szócsaládban
A múlik, múló, múlva és múlt hosszú ú-val helyes. A „múlt héten” egy korábbi időszakra, az „egy hét múlva” a kiinduló időponthoz képest későbbi időre utal. A mult és mulva ékezet nélküli alak folyó magyar szövegben javítandó.
A cikk tartalma
A hosszú ú megmarad
„Gyorsan múlik az idő.” „Múló benyomás volt.” „Tíz perc múlva indulunk.” Mindhárom alak hosszú ú-t tartalmaz. A „múló” végén az ó is hosszú, így ebben a szóban két ékezetre kell figyelni.
„A múlt heti jegyzetet olvasom.” A „múlt” ú-ja ebben a szerkezetben is hosszú. A szó végén egy t szerepel. Az „elmúlt” alakban a közvetlenül előtte álló „el” igekötőt egybeírjuk az igével.
A múlt és a múlott is használható igealak
A „múlik” múlt idejének létezik „múlt” és „múlott” változata. „Egy percen múlt.” „Egy percen múlott.” Ebben a két saját példamondatban mindkettő elfogadható, hosszú ú-val.
A változatok létezése nem jelenti, hogy minden szerkezetben tetszőlegesen cserélhetők. A szokásos időmegjelölés „múlt héten”; ebből nem készítünk automatikusan „múlott héten” alakot egy nyelvi javítás során.
A múlva mindig egy viszonyítási ponthoz képest értelmezhető
„Egy hét múlva jelentkezem.” Egy frissen küldött üzenetben az olvasó rendszerint az üzenet idejéhez viszonyítja az egy hetet. Egy továbbított vagy később olvasott szövegben viszont elbizonytalanodhat, mikor jár le ez az idő.
Ha a feladat határideje számít, írd mellé a tényleges dátumot. Egy elbeszélésben a „két nap múlva” a történet korábbi időpontjához is kapcsolódhat. A hosszú ú helyes használata mellett ezt a viszonyítási pontot is őrizd meg átfogalmazáskor.