Tulajdonnevek és toldalékok
Rendezvénynevek: mikor kell nagy kezdőbetű?
A rendezvények leíró megnevezését általában kis kezdőbetűvel írjuk: városi könyvvásár, szakmai konferencia. Az intézménynévként használt rendezvénynév nagybetűs is lehet. Az írásmódhoz a név használatát és a rendezvény jellegét kell ismerni.
A cikk tartalma
Egy esemény leírása és állandó neve
A szombati iskolai könyvvásár kifejezés elmondja, milyen program lesz, hol szervezik, és mikor tartják. Ezek a szavak együtt is lehetnek egyszerű leírások. A kisbetűs írás ilyenkor természetes: Szombaton iskolai könyvvásárt rendezünk.
Más helyzet, amikor egy eseményt kialakult, intézménynévként használt név azonosít. A helyesírási szabályzat a Szegedi Szabadtéri Játékok alakot ilyen példaként közli. A nagybetűt tehát a névhasználat támasztja alá. Egy helyi program fontossága, ünnepélyessége vagy jó hangzása önmagában még nem nyelvtani érv a csupa nagy kezdőbetű mellett.
A megismétlődés önmagában kevés
Az évente megtartott versenynek lehet leíró, kisbetűs megnevezése. A harmadik városi rajzverseny kapcsolatban a sorszám jelzi az ismétlődést, de nem teszi automatikusan intézménynévvé a kifejezést. Az ismétlődés mellett számíthat az állandó szervezeti háttér és az önálló, következetes névhasználat is.
A nyelvészeti szakirodalom éppen azt emeli ki nehézségként, hogy ezek az információk nem olvashatók ki mindig a szavakból. Ha egy külső rendezvényről írsz, kérd el a szervező által használt pontos megnevezést. Saját rendezvény esetén rögzítsd, mi a választott név és mi a magyarázó alcím; ez később a programok és meghívók egységességét is segíti.
A címsor első nagybetűje külön kérdés
| Helyzet | Példa |
|---|---|
| Folyó szövegbeli eseményleírás | Pénteken nyílt napot tartunk. |
| A meghívó önálló címsora | Nyílt nap |
| Folyó szövegben szereplő intézménynévi példa | A Szegedi Szabadtéri Játékok nevét ellenőriztük. |
| Sorszámmal jelzett leíró rendezvény | A 3. városi rajzverseny eredményei elkészültek. |
A tulajdonnév a leíró megnevezésben is nagybetűs marad
Egy rendezvény leírása tartalmazhat valódi személynevet vagy intézménynevet. Az Arany Jánosról szóló előadás kifejezésben a személynév megőrzi saját nagybetűit, miközben az előadás kisbetűs köznév. A teljes kifejezés kisbetűs alapszabálya tehát a benne lévő tulajdonnevek nagybetűit nem törli el.
A plakát grafikai kiemelése sem feltétlenül mutatja a folyó szövegbeli helyesírást. A NYÍLT NAP feliratból egy híradásban nyílt nap lehet. Másolás előtt olvasd el a mondat egészét: címet említesz, egy intézménynévszerű rendezvényt nevezel meg, vagy egyszerűen beszámolsz egy programról?
Sorszám a plakát címének elején
A plakát munkaváltozatán ez áll: „3. Városi Könyvvásár”. A feladat feltétele szerint ez a harmadik alkalommal tartott városi könyvvásár leíró megnevezése. A szokásos címforma ezért: 3. városi könyvvásár. A sorszám már elfoglalja a felirat első szavának helyét; az utána álló közszavak kisbetűsek.
Ha a sorszámot elhagyod, a felirat első szava változik: Városi könyvvásár. Folyó szövegben viszont ismét kisbetűvel áll: A városi könyvvásár szombaton kezdődik. Ugyanannak a leírásnak három különböző elhelyezését szerkesztetted meg.
Ettől külön eset, ha egy megállapított intézménynévszerű rendezvénynév elé kerül sorszám. Ott a név saját nagybetűi a sorszám után is megmaradnak. A számozás tehát a címkezdésből következő nagybetűt befolyásolja; az önálló névként indokolt nagybetűket megőrizzük.
Próbáld ki: egy meghívó három eleme
- 1. A mondat csak a program jellegét írja le: Délután családi sportnapot rendezünk. Kell nagybetű a családi sportnap szavakba?
- 2. Ugyanez a kifejezés önálló címsor lesz: családi sportnap. Hogyan kezded?
- 3. Egy program ötödik alkalommal ismétlődik. Ez önmagában eldönti, hogy minden szava nagybetűs legyen?
Megoldás és indoklás
1. A családi sportnap kisbetűs marad: leíró megnevezést használunk. 2. Családi sportnap: az önálló cím első szava nagybetűt kap; a sportnap ettől még köznév. 3. Az ismétlődés önmagában nem dönti el a név státuszát. Ehhez azt is tudni kell, hogyan használják a rendezvény nevét és milyen intézményi jellege van.
Ha a háttéradat hiányzik, a szerkesztő ne találjon ki egyetlen kötelezőnek beállított alakot. A bizonytalan névhatárt a szervezővel kell tisztázni. A tisztázott megoldást aztán az egész szövegben következetesen lehet alkalmazni.