Gyakran elírt szavak
Számítasz, számíts, számítsd: állítás és kétféle felszólítás
A számítasz alakban egy sz áll a szó végén. Felszólításként számíts vagy számítsd használható: „Számíts rám!”, „Számítsd ki az összeget!” Az í mindhárom alakban hosszú.
A cikk tartalma
Mit állít a számítasz?
- Számítasz még egy jelentkezőre?
- Holnap forgalomkorlátozásra számítasz.
- Ebben a csapatban te is számítasz.
A „Számítasz a segítségére” kijelentés arról szól, hogy valaki várja vagy igénybe kívánja venni egy másik ember támogatását. Kérdésként is ugyanez az igealak marad: „Számítasz a segítségére?” A kérdőjel önmagában nem alakítja át az ige ragozását.
Miért számíts?
A számít hosszú í + t végződésű ige. Felszólító alakjában ts betűkapcsolat jelenik meg: számíts, számítsatok. A „számíccs” a beszéd hangzását próbálja betűzni, a „számítsz” pedig összekeveri a különböző alakokat.
A „Számíts néhány perc várakozásra!” mondatban nincs kiszámítandó tárgy. A várakozásra azt mondja meg, mire készüljön az olvasó. Ezért ehhez a mondathoz a számíts alakot válaszd.
Számíts ki egy összeget, számítsd ki az összeget
| Mondat | Mihez igazodik az ige? |
|---|---|
| Számíts egy újabb vendégre! | Az újabb vendégre határozó. |
| Számíts ki egy átlagot! | Az egy átlagot határozatlan tárgy. |
| Számítsd ki ezt az átlagot! | Az ezt az átlagot határozott tárgy. |
Számolási feladatban mindkét felszólítás előfordulhat. „Számíts ki egy átlagot!” határozatlan tárgyat tartalmaz. „Számítsd ki a táblázat átlagát!” meghatározott tárgyra utal. A számolás jelentése önmagában nem dönti el a végződést.
A számítsd végén tsd áll, hosszabb változata a számítsad. A „Számíts rám!” mondatban a rám határozói alak, ezért ott a számíts szükséges.
Egy pár, amelyben a szóköz is változik
„Kiszámítod az átlagot” kijelentés, „Számítsd ki az átlagot!” felszólítás. A másodikban a ki az ige mögé kerül, ezért különírjuk. Az í ékezete és a tsd betűkapcsolat az igében marad.